Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

viszont építettek két teniszpályát a Szepesi parkban, de ez a sportág nem volt túlzottan népszerű, elsősorban költséges volta miatt. 1907-ben a pécsi országos kiállítás alkalmából a Pécsi Torna Egylet országos tornaversenyt is rendezett pünkösdkor és erre az MTE-t is meghívták, akik 10 fővel képviseltették magukat. Ez igen jelentős volt a tornaosztály életében, annak ellenére, hogy helyezést nem értek el, de kimozdultak a hazai környezetből. 1908-ban és 1909-ben a korábbi eseménytelen évek ismétlődtek. Ennek ellenére a tornászok és a vívók rendszeresen edzettek, a labdarúgók is lejártak gyakorolni, de mérkőzéseket az egylet súlyos anyagi gondjai miatt nem tudtak szervezni, ha meghívtak valakit, oda vissza is kellett utazni, azt pedig a bevétel nem fedezte. Dr. Rüll János elnök így is sokszor nyúlt a saját zsebébe, hogy kisebb adósságokat törlesszen. Néhányan teniszezgettek, hogy nagyobb legyen a kedv, 1909-ben újabb pályát építettek, de a látogatottság nem növekedett. Az év végén közgyűlést tartottak és megalakulása óta először javaslat hangzott el az egylet feloszlásáról, de a józanabbak kerültek ki győztesen a vitából, s az összefogásból némi fellendülés lett. Akciót indítanak atlétikai felszerelések és futball-labdák vásárlására. Ezt követően a vívás is fellendült. Agrima J. Gyula vívómester került Mohácsra és vívótanfolyamot indított. E tanfolyam nagyon drága volt, hiszen 8 korona tagdíjat kellett fizetni, azt pedig csak a jómódú emberek engedhették meg maguknak. Ebben az évben levelet kapott az MTE az MLSZ-től, hogy lépjen be a tagjai sorába és vegyen részt a bajnokságban. Erre az MTE akkor nem volt képes, mert a mérkőzések hiányában a játékosok nagy része szétszéledt. így a várt fellendülés csak 1911-ben következett be, amikor újabb sportág indult Mohácson, a birkózás. Május 28-án már versenyre is sor került, erről még a Dunántúl c. napilap is megemlékezett: „Birkózóverseny Mohácson. Az MTE a Bajai SE közreműködésével május 28-án du. 5 órakor birkózóversenyt rendez. 1. Az MTE tagjainak iskolabirkózása. 2. Verseny a Bajai SE és az MTE között. A győztes tiszteletdíjat kap."

143 Az első két helyet a rutinosabb bajaiak szerezték meg, 3. helyen Járkó Ferenc és Csomay István végzett. Ebben az évben Schmidt Károly gyógyszerész és Bánovits József banktisztviselő vette kézbe a labdarúgás dolgát. 1911. augusztus 6-án mérkőzést is játszottak a Pécsi TE-vei és 1-0 arányban nyertek. A PTE nehezen viselte el a vereséget és a Pécsi Napló augusztus 7-i számában tévedésekkel vádolta a mérkőzést vezető Schmidt Károlyt, aki viszont a Dunántúl hasábjain magyarázkodott.

144 Bárhogy volt is, nem használt a mohácsi futballnak, mert a pécsi csapatok sorra mondták le a mérkőzéseiket és nem utaztak Mohácsra.

145 A következő évben ennek ellenére újabb kapcsolatokat kerestek és a labdarúgók több mérkőzést játszottak. 1912. május elején közgyűlést tartottak, ez az MTE XXIV. közgyűlése, amelyen dr. Rüll János elnök számolt be és kiemelte a birkózó- és futballszakosztályok működését. A tisztújítás keretében elnök: dr. Rüll János, alelnök: ifj. Schmidt Károly, pénztáros Lipokátits János, jegyző: Kusits János és Németh Vilmos, szertáros: Bánovits József, orvos: dr. Vida Lajos, ügyész: dr. König A. Választmányi tagok: dr.