Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)
Az iskolai tornaoktatás a különböző nehézségek ellenére mégis fejlődött, s a tornát tanítók is egyre nagyobb tapasztalatra tettek szert, az oktatás színvonala is javult. Év végén több alkalommal tartottak továbbképzést a tornát tanítók számára, ami éreztette hatását. Pécs város lakosságának testedzését nagyban segítette a Balokány-fürdő működése, annak ellenére, hogy sok gond volt az elöregedett uszodával, illetve folytonos javításával, de ebben az időben a tanács még minden évben kijavíttatta, oly mértékben, hogy az használható legyen. A honvédségi uszoda körül évekig vita folyt a városi tanács és a honvédség között, mert az uszodát engedély nélkül építették, ezért a tanács elrendelte a lebontását és más helyet jelölt ki az uszoda számára, ezt viszont a honvédség nem fogadta el. Az 1882-ben kezdődött vitának csak 1884-ben lett vége, amikor a meglévő szigeti uszodát alakították át és használták tovább. 105 Pécs város sportéletében 1880. és 1883. között lényeges változás nem történt. A legaktívabbak a Pécsi Polgári Lövész Egylet és a Korcsolyázó Egylet voltak, s ők kevesebb anyagi gonddal is küzdöttek. A Torna és Tűzoltó Egyletnek viszont annál nagyobb gondjai voltak, s csak nehezen tudta fenntartani magát. A Pécsi Torna- és Tűzoltó Egylet megszűnése A PTTE már 1877-ben, majd 1882-ben újból fclvtette, hogy a városi tanács vegye kezelésbe a tornacsarnokot, de akkor a városi tanácsnak is súlyos anyagi gondjai voltak és erre nem kerülhetett sor. A PTTE-nek viszont oly mértékben nőttek anyagi gondjai, hogy az már akadályozta a szerény működést is. Ez azért következett be, mert a PTTE számára már nem akadt senki, aki újabb hiteleket nyújtott volna. 1881-ben a PTE azt kérte, hogy legalább töröljék a korábbi tartozásokat. A PTTE működő tagjai 1881. február 19-én bált rendeztek azzal a céllal, hogy bevételhez jussanak, de a közönség nem vette pártfogásába a tornaegyletet, nagyon kevesen mentek el a bálba. 106 Ugyanakkor a pécsi keresztény katolikus ifjúság az általa rendezett bálon szerzett bevételekből 51,98 forintot adományozott a PTTE javára, amelyet Rözge Antal pénztárnok vett át. 107 Ezek a próbálkozások nagyon kevés eredményt hoztak. 1882-ben a VKM-től kértek segélyt a tornaoktatáshoz és azt meg is kapták, ez némileg enyhítette a gondokat, de a kialakult helyzeten alapvetően nem tudott változtatni. A PTTE léte már 1882-ben tarthatatlanná vált. Többször fordult a városi tanácshoz, hogy segítsen rajta, hiszen az egylet egyre nagyobb adósságba keveredett és már olyan sincs, aki ezt a felelősséget vállalja, szinte minden évben mások az egyletnek a tisztségviselői. Végre 1882. év végén a városi tanács elhatározta, hogy megvizsgálja a PTTE anyagi helyzetét. A vizsgálatra 1882. november 27-én került sor és a bizottság az alábbi megalapítást tette:
