Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - VI. A települések sportéletének alakulása

Szászvár A Tanácsköztársaság leverése után terror, politikai és gazdasági elnyomás következett. Gyülekezés, szervezkedés tilos, a bányában a munkaidő 12 óra volt. Ebben a légkörben már 1921. év tavaszán a bányászfiatalok - összeadott pénzükön - Budapestre utaztak, hogy futball-labdát és szabálykönyvet vásároljanak. A községi képviselőtestület ellenzése ellenére a vásártéren kezdték meg a játékot. Kikből tevődtek össze az első labdarúgók? A Tanácsköztársaság leverése után több család költözött Szászvárra városokból, más bányavidékről. A családfőnek általában valami szerepe volt a 19-es kommün idején és a zaklatások elkerülése végett lakhelyet változtatott. Ezekhez csatlakoztak a helyi bányászfiúk, majd a kisiparosoknál dolgozó inasok, segédek. A kezdő sportéletre azután felfigyelt több fiatal értelmiségi és így a gyógyszerész, a segédjegyző, a fiatal tanító, néhány tisztviselő és vasutas. 1921. október 13-án alakult meg a Szászvár és vidéke Sport Egyesület.

1 A sportegyesület alapító tagjai: Györfi György, Walter István, Erdei József, Nyers László, Kleri György, Link János. A leventetörvény megjelenése után is küzdeni kellett a sportolási lehetőségek megteremtéséért. Két évi harcot jelentett, hogy a vásártéren pályát létseíthessenck. A segédjegyző maga terjesztette azt elő - aki maga is labdarúgó volt -, a községi képviselőtestület ülésére. A két év alatt néhányszor játszottak, de az elzavarástól megvédte őket a segédjegyző és tekintélyes családja. A sportegyesület jelentős szerepet játszott a község kulturális életében is. Rendszeresen játszott színdarabot, bálokat rendezett. Rendszeresítették a tagdíjakat is. Ezekből a bevételekből fedezték a labdarúgás és a létrehozott atlétika kiadásait.

3 Évente a rendszeressé vált labdarúgó-mérkőzések mellett kétszer atlétikai versenyt is rendeztek, éremmel jutalmazva a legjobbakat. A sportoló fiatalok 1924-re elnyerték a község közvéleményének rokonszenvét. A község apraja-nagyja részvételével egésznapos kulturális és sportrenrezvény keretében tartották meg a sportegyesület zászlóavató ünnepségét. Az egyesület színe kék-fehér volt. Mindinkább nehezebbé vált a sportoláshoz szükséges anyagiak előteremtése, mely a sportegyesületekre hárult, mivel támogatást sem vállalattól, sem községtől nem kapott. így volt ez 1925-ben is, mikor a szolgabírói támogatás ellenére, a képviselőtestület, bár megállapította, hogy szép és fontos dolog a sportolás, azonban e célra nem adott semmit. Bár az egyesület átfogta a község és környéke minden rétegét, működésének meghatározói a bányászfiatalok voltak. Ezek voltak tagjai a Bányász Sszakszervezetnek. Részt vettek a húszas évek sztrájkjaiban, bérharcaiban. Baloldali beállítottságukkal a leventemozgalom megerősödéséig meghatározták a sportegyesület szellemét. A leventemozgalom és az 1930-as gazdasági válság hatására az egyesület élete beszűkült.