Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - II. Pécs sportéletének fellendülése

A PTTE, hogy pénzhez jusson, olyan javaslattal fordult a városi tanácshoz, hogy vezessék be a letelepedési adót és a befolyt összeget kapja meg a tornaegylet. A városi tanács elfogadta a javaslatot és a letelepedési adó egyharmadát biztosította az egyletnek, a kétharmadát pedig más célokra fordította.

86 A PTTE következő javaslata az volt, hogy a városi tanács tekintse saját intézményének, s gondoskodjon a fenntartásáról is. Évekig eltartott, amíg a városi tanács elfogadta a javaslatot és önállósította a tűzoltókat. A tornaegylet 1876-tól kezdve gyakorlatilag fizetésképtelen volt, így minden hozzáérkező számlát egyszerűen megküldte a városi tanácsnak.

87 A Pécsi Figyelő c. újság 1877. május 12-i számában Salamon József tanfelügyelő tájékoztatta az olvasókat a tornaoktatás 1876. évi vizsgálatáról. „Némely dolgok gyakorlása, mint a tornászat és a természeti gyakorlatok a nép előítélete, ellenzése, a tanító öregsége, járatlansága, tornahelyiségek s kertek hiányán szenvednek hajótörést. ... Iskola volt Baranya megyében ebben az időszakban, 1875-ben 403, 1876-ban 404 helységben. 1875-ben a lakosság 12,8%-a, a következő évben pedig 13,2%-a nem járt iskolába. Tanító volt 1875-ben 467, 1876-ban 476 fő. Testgyakorlati készletek egy iskolában voltak." A PTTE-ben állandóan napirenden volt a tűzoltó osztálytól való megválás gondolata. Kapóra jött számukra az 1878. február 5-én kiadott BM-rendelet, amely előírta, hogy a pécsi tűzoltó osztály legyen tagj'a az országos tűzoltó szövetségnek, s a jövőben a tűzoltókat ez a szerv fogja irányítani.

88 Természetes, hogy a tornaegyletben nagy örömmel fogadták a rendeletet. A városi tanács az ipari termelés növekedésével nagyobb bevételhez jutott az adók révén s így nem ellenezték a tűzoltók átvételét, sőt elhatározták egy tűzoltólaktanya építését. A tűzoltók ezzel gyakorlatilag különváltak, de a tornaegylet nevében a „tűzoltó" még sokiág szerepelt. A városi tanács ebben az évben is rendbehozatta a Balokány-uszodát, ugyanis 109 kabinból 19 teljesen rossz állapotban volt, de a többit is javítani kellett. Lényegében azért volt ilyen gyakran gond a fürdővel, mert az uszoda és a vízelvezető csatorna is fából készült és néhány év alatt elkorhadt. A tornacsarnokban az 1878/79-es tanévben a hideg idő ellenére folyt a tornaoktatás. Az órabeosztás nem volt könnyű, ezen úgy segítettek, hogy az 5-6, és a 7-8. osztályokat összevonták a gimnáziumban és a főreálban egyaránt. 1879. február közepén a városi tiszti főorvos meglátogatta az egyik tornaórát, s azt követően levelet írt a városi tanácsnak ,,. . . A tornaoktatás a gyermekek részére fűtetlen csarnokban történik és ez veszélyes az egészségre. Javasolja, hogy legalább 12 °C-ra fűtsék fel a termet, vagy a téli hónapokban szüntessék be az iskolai tornatanítást. Dr. Koháry Károly tiszti főorvos."

89 Az akkori polgármester - Aidinger János elfogadta a tiszti főorvos javaslatát, s mivel a tornacsarnok betiltása egyszerűbb volt, mint befűteni, így elrendelte, hogy március 15-ig a tornatanítást szünetelteti. Azonnal rendelkezett a következő tanévekre is, és úgy határozott, hogy minden iskolaévben november 20-tól március 15-ig minden télen szüneteltetni kell a tornatanítást. Erről értesítetnek a PTTE, a főgimnázium, a főreáltanoda, az izraeli hitközség, valamint a községi tanító testületi elnök, Varga Ferenc is.

90 1879-ben megalakult a Pécsi Polgári Lövész Egylet (PPLE), amely gyakorlatilag a céllövölde egylet utóda lett. Tagjai polgárok, vadászok és katonatisztek voltak. Az egylet komoly feladatának tekintette tagjainak lövésztudományát fejleszteni.