Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - V. Az egyesületi sportélet 1921-1944 között
Az egyesületek fennmaradásáért folytatott küzdelem A húszas és harmincas években az iskolai testnevelés fejlődésével párhuzamosan megnövekedett a sport iránti érdeklődés is. Elterjedtek a sportágak. Elsősorban a labdarúgás, birkózás, tenisz, vívás, ökölvívás. A megnövekedett igényeket igyekeztek a sportegyesületek kielégíteni és ezáltal az üzemeltetett sportágaikat fejleszteni, ami még fontos, szórakozást nyújtani a gazdaságilag nehéz és háborúra készülő időszakban. Még a közvetlen üzemi és vállalati sportegyesületek, mint a BTC, DVAC, Zsolnay stb. sem részesültek rendszeres támogatásban a gyár, üzem vezetőségétől és az akkori sportvezető szervektől. A működési feltételek megszerzése mind nehezebb és nehezebb feladatok elé állította az egyesületeket. Tetőzte gondjaikat a rendezvényeket sújtó vigalmi adó, a testnevelési alap emelkedő hozzájárulása és a luxusadóval drágított sportfelszerelések beszerzése. Sokszor az egyesületek tevékenysége nem annyira a módszertani munkára irányult, mint a felszerelések, bérleti díjak és versenyeztetési feltételek biztosításához szükséges anyagi alapok megteremtésére. Mindezek bizonytalanná tették az egyesületi vezetés munkáját, amiből hiányzott a tervszerűség és előrelátás szükségessége; szinte a napi feladatok megoldására szúkült le tevékenységük. Terhek: - Megszűnt a MÁV 50%-os kedvezménye, - 1922-ben megemelték a rendőri illetéket 4oo%-kal ] , - 1925-ben Pécs Sz. Kir. Város Tanácsa megvizsgálta a testnevelési járulék kötelezettségét. Utasította az adóhivatalt, hogy a kellő időben be nem fizetett testnevelési járulékot a közadók módjára soron kívül hajtsa be. 2 - Teherként jelentkezett a labdarúgó-szakosztállyal rendelkező pécsi egyesületeknek - bevételük számottevő csökkenésével - a Pécs-Baranya professzionista labdargúgócsapat létrehozása és működtetése. Ugyanis az alacsonyabb osztályban szereplő amatőr mérkőzések látogatottsága alaposan lecsökkent. Jellemző erre a DVAC-nak a polgármesterhez írt beadványa. 3 - Pécs-Baranya FC alapszabályában biztosította - a két alapításában részt vett PAC és PSC-nek - évi 3000 pengő támogatás megadását. Ezt 1928-1930-as időkben nem tudta már teljesíteni. Ez különösen a PSC-t sújtotta. 4 A feszült helyzet leküzdése ellen, szinte létfenntartásukért harcoltak a sportegyesületek. - 1927-ben amegyei sajtó - Dunántúl - rávilágított a testnevelés fontos és helyes szerepére. Ezek az alábbi kérdések voltak: 5 - A pécsi amatőr sportegyesületek együttesen kérték a polgármestert az adó elengedése céljából. 6 - PAC, PSC kérte a városi tanácsot, hogy a Pécs-Baranya FC által támogatásuk céljára szedett úgynevezett „jegyfilléreket" mentesítsék a vigalmi adó alól,
