Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - II. Pécs sportéletének fellendülése

Az 1873. november 16-i számban megjelent egy felhívás a korcsolyaegylet részéről, hogy a meglévő tagok végezzenek tagtoborzást. A november 23-i számban közli, hogy a PKE a közgyűlését egy héttel később tartja, valamint azt, hogy a tornacsarnok már majdnem kész, csak az ablakok hiányoznak. A december 4-1 számban: a Korcsolya Egyletnek november 30-án megvolt a közgyűlése, s 16-an vettek részt. Az elnök, Hegyessy beszámolt az évről, amely gyenge volt az enyhe idő miatt, s lemondott. A közgyűlés Kerese Kálmánt és Horváth Antalt bízza meg az új alapszabály kidolgozásával. Az 1874-es év jelentős volt Pécs város sportja és testnevelése szempontjából. A négy működő sportegyesület - sakkegylet, tekeegylet, lövöldeegylet és a tornaegylet - mellett jól működött a tornaiskola és az akkori viszonyoknak megfelelően rendszeresek voltak a tornaórák. Ebben az évben a testnevelési lehetőség bővült, mert megépült a szigeti- és a budai külvárosi tornaudvar is, és ezzel jelentősen kibővült a tornaoktatás. A tornaiskolák minden évben tornaünnepélyt rendeztek és ezen mutatták be a közönségnek tudásukat. Ezzel lezárult egy jelentős szakasz Pécs város és Baranya megye testnevelésének és sportjának történetében. Pécs városában megerősödött és rendszeressé vált a tornaoktatás és a középfokú iskolák mellett kiterjesztették az elemi népiskolákra is, valamint jelentős az, hogy a lányokat is bevonták a testnevelésbe, bár az év végi tornaünnepélyeken ők még nem szerepelhettek. Baranya megyében is volt kezdeményezés a sport beindítására a Mohácsi Csónakázó Egylet és a Szigetvári TTE megalakulásával, de az anyagi lehetőségek hiányában nem boldogultak sokáig, bár csekély segítséget - 1 hajót a pesti Egyetértés Csónakázó Egylet juttatott a mohácsiaknak. így az egyletek megszűntek, bár újra élesztésükkel többször kísérleteztek. A testnevelés és a sport stagnálása Pécsett A testnevelés és a sport fejlődése ebben az időben nem volt töretlen. A fejlődést nagyban hátráltatta az ország, Baranya megye, de Pécs város szegénysége is. Sok esetben elismerte a városi tanács a PTTE igényeinek jogosságát, hiszen a PTTE az egylet működése mellett az iskolaszékkel közösen irányította, vagy legalábbis támogatta az iskolai tornaoktatást és megvalósította a tornászatot a felnőttek számára is. Ugyanakkor tűzoltó szakosztályt működtetett, amely teljes felelősséggel és igen csekély anyagi támogatással megoldotta Pécs város tűzvédelmét. Ezt a tanácsnak egyértelműen támogatnia kellett volna. Ezt a tanács minden esetben elismerte, de a városi közgyűlés, illetve a tanácsülés által megszavazott összegeket sokszor csak hónapokkal később utalták át a pénzhiányban szenvedő egyletnek. Nem volt lehetőség a tornaudvarok fejlesztésére sem, s a tornacsarnok felépültével komoly nehézséget okozott annak felszerelése és fenntartása. A Pécsett állomásozó katonaság önálló lőteret épített, a tisztek attól kezdve csak ritkán jártak a lövölde egyletbe, így a támogatásuk is elmaradt, s ezért feloszlottak. A tekeegylet az általa épített