Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - V. Az egyesületi sportélet 1921-1944 között

A rendőrség véleményét figyelembe véve a polgármester a belügyminiszterhez felterjesztett alapszabályokat nem javasolta láttamozni. (Pm. 10690/1928 sz.) Természetcsen a fentiek figyelembevételével a belügyminiszter a bemutatott alapszabályokat nem hagyta jóvá. így az ifjúmunkások törekvése nem vált valóra.

5 1927-28-as időben Pécsett öt egyesület működtetett amatőr labdarúgó-szakosztályt. Ezek a szakosztályok - mivel minőségre törekedtek - nem tudták kielégíteni az ifjúság labdarúgás iránti igényeit, új egyesületek létrehozásával gondolták ezt megoldani. Egyéves csendes működés után 1927. március 18-án tartotta alakuló ülését a Pécsi Húszas Footbal Club. Elnöke: Mihalovits Tivadar (állami gyermekhelyi gondnok.) Alapszabályaikat 1928. október 25-én küldte meg - láttamozás továbbítására - a polgármesterhez.

6 A polgármester húzódozott az alapszabályok javasolt továbbításától -, ezért a Délnyugati Labdarúgó Szövetség pártfogolta a létrehozást: .,hogy a Pécsi Húszas Footbal Club egyesület megalakulását kívánatosnak tartjuk, mert ezáltal azoknak az ifjaknak is meglesz a sportolási lehetőségük, akik ennek az egyesületnek a tagjai és más egyesületben még nem szerepeltek". Hermész János főtitkár. A polgármester nem vette figyelembe a labdarúgó alszövetség patronálását, és a belügyminiszterhez történő felterjesztésben nem javasolta az alapszabályok elfogadtatását, illetve láttamozását. Ezt nem annyira politikai indokok, mint inkább gazdasági nehézségekre hivatkozva ellenzi: „Jelentem, hogy az amatőr labdarúgósport jelenlegi helyzetérc való figyelemmel nem tartom kívánatosnak az ezen sportág művelésével foglalkozó egyesületek szaporítását, már azért sem, mert a már évtizedek óta működő és a labdarúgás ápolásával foglalkozó sportegyesületek is állandó anyagi nehézségekkel küzdenek és anyagiak hiányában kitűzött céljaikat csak részben tudják megvalósítani."

7 Több huzavona után a belügyminiszter 1930-ban mégis láttamozta az alapszalyokat.

8 A szövetség még 1930-ban besorolja a csapatot a Il-ik osztályba. 1931-ben még részt vettek a bajnokságban, utána csak barátságos mérkőzéseket játszottak. Később anyagiak hiánya miatt megszűnt működni. A polgármester a belügyminiszter 364925/1940. január 9-i rendeletével a Pécsi Húszas Footbal Clubot feloszlatta." A város vezetése az 1930-as években több olyan kisebb egyesületet támogatott, amelyeknek a célja a munkásfiatalok elvonása volt a munkásegycsületek szervezetéből. Ezek az egyesületek elsősorban a nagyüzemeken kívüli fiatalokat kívánták egybe tömöríteni. Ezeknek az alakulását támogatta a város szociálpolitikai, azaz népjóléti ügyosztálya. E szervek „az ifjúság rendszeres nevelését tűzték ki célul". Azokról az ifjakról volt szó, „akik magára hagyatva állnak a mindennapi kenyér gondja előtt". Ilyenek voltak: Balokányi Törekvés, alakult 1933-ban. Vezetője Cziller József volt.

1

"