Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - V. Az egyesületi sportélet 1921-1944 között

határozatilag a PEAC elnökségének alapszabály-tervezeteit visszaküldte azzal, hogy azok jelen alakjukban a belügyminiszterhez nem terjeszthetők fel, azokat át kell dolgozni és újra felterjeszteni.

2 A Pécsi M. Kir. Erzsébet Tudomány Egyetem 1925 tavaszán felterjesztéssel élt a M. Kir. VKM miniszterhez, melyben az Egyetemi Tanács nevében kérte az alapszabályok jóváhagyását. A felterjesztés igazolja, hogy a PEAC 1923-ban alakult." Az Egyetemi Tanács a ,,PEAC" alapszabály-tervezetét még 1923. évi június hó 13-án tartott VII. rendes ülésében tárgyalván, annak megalakulásához hozzájárult s az alapszabályokban lefektetett és a Tanácsot érdeklő funkciókat vállalta." Aláírás: Prorektor.

3 Az egyesület munkája nehezen indult meg. 1924. december 9-én a vezetőség felhívással fordult a hallgatókhoz, hogy a pesti, szegedi, debreceni, magyaróvári stb. egyetemi egyesületek példáját kövessék és lépjenek be az egyesületbe. Jelentkezni Hudovernig Dezső dr. tanársegédnél, a PEAC főtitkáránál lehetett.

4 Az egyesület igazi fellendülése 1926 őszétől, a kötelező egyetemi testnevelés bevezetésével és nem utolsó sorban testnevelési előadó és vívómester beállításával következett be.

5 Első szakosztályként a vívók kezdték el működésüket. 1924 decemberében a Nemzeti Kaszinóban hetente kétszer tartottak edzéseket. Ezeket 1925-től már Schur Jakab vívómester vezette. Munkája nyomán lendületes fejlődésnek indult a sportág. A húszas évek derekán már országos szintre emelkedett a szakosztály. 1930-ban létrehozták a női szakosztályt. A vívószakosztály 1930-tól a felszabadulásig vezető helyet foglalt el nemcsak a Dunántúlon, hanem országos viszonylatban is. Kiemelkedő vívók voltak: dr. Steinmetz Endre, Meszlényi Egon, Schmelz Dezső stb.

6 A labdarúgó szakosztály 1925-től működött. A csapat 1931-ben megnyerte a magyar főiskolás bajnokságot, majd 1935-ben Délnyugat bajnoka volt.

7 A tenisz szakosztály 1925 őszén, nagy érdeklődés mellett, területi bajnokságot rendezett. 1926-ban több pályát épített, majd részt vett minden évben a Bakay serlegmérkőzéseken és bajnokságokon. A szakoszály megszakítás nélkül működött a felszabadulásig.

8 Az egeysület legeredményesebb szakosztálya az atlétika volt. 1926-tól valamennyi megyei, dunántúli, országos vidéki és országos bajnokságon részt vett. Tagjai között több magyar bajnok és csúcstartó szerepelt: Bodosi Mihály olimpikon, kétszeres angol magasugró bajnok, Csaplár András hosszútávfutó, Megyeri Jenő távolugró, Szigetvári Ferenc, Lengyel Géza, Monostori Tibor, Verbőczi József vágtázok, Józsa Dezső, Pető Ádám dobóatléták stb. Rajtuk keresztül a sportág Pécsett igen nagy népszerűségre tett szert. Ezeket elősegítette dr. Zsolt Zsigmond, az egyesület több éves ifjúsági elnöke, az atlétika nagy szerelmese. Az ő nevéhez fűződik a magyar Oxford-Cambridge, a Szeged-Pécs találkozók megalapítása, az ő munkája jutalma volt a Torinó-Pécs viadalok megrendezése. Ezeken több ezer néző élvezte a sportág küzdelmeit, szépségeit.

9 A torna nehezen vert gyökeret az egyesület munkájában. A PEAC „Krónika" 1932. március 13-ai száma arról tudósít, hogy „a PEAC-ban nem alakult ki a tornászélet, nemcsak azért, mert nincs tornatermük, nincs tornaszerük, de főleg azért,