Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - II. Pécs sportéletének fellendülése

A tornacsarnok felépítése, a sport fellendülése Bővült Pécs város sportélete, mert az 1877-ben létrehozott korcsolyázó egylet s a már működő egyesületek mellett megalakult a Pécsi Polgári Teke Egylet (PPTE) is. Vezetői elsősorban a polgárságból tevődtek ki, tagsága között megtalálhatók voltak a kereskedők, értelmiségiek stb. Ezzel gyakorlatilag egy új sportág honosodott meg, s egyre több embernek volt lehetősége sportolásra az általa választott sportágban. A teke a kocsmák udvarán már régóta jó szórakozást jelentett, de most sport lett belőle. A sportcsarnok építési ügye egyenesbe került. A városi tanács közgyűlése 1873. május 23-án rendkívüli ülésen tárgyalja a tornacsarnok építésével összefüggő kérdéseket, így dönteni kellett abban a kérdésben, hogy a PTTE felveheti-e a 17000 forint kölcsönt, 6%-os kamat, i%-os beírási és 2%-os törlesztés mellett, a felveendő összegre a tanácsnak kell kezességet vállalnia. „Határozat: A város közgyűlése beleegyezését adja, hogy a PTTE által állandó tornacsarnok építése céljából a Pécsi Takarék Pénztárból a fentiek szerint a 17 ezer forintot 22 évi törlesztésre felvegye, a tanács - haszonélvezettel - a 113. sz. 189/3. f

sz- telket (800 négyszögöl) átadja. Valamint vállalja a kezességet. Jóváhagyás végett a BM-hez felterjeszti."

74 A tornacsarnok számára kijelölt terület a Kert utca 5. szám alatt terült el, s nagy előnye, hogy a város központjához nagyon közel volt. A városi tanács a PTTE támogatását lényegében úgy akarta megoldani, hogy előírta: valamennyi diák, akik igénybe veszik, illetve vehetik az tornaiskolát, 1 forint beiratási díjat kötelesek fizetni, s ennek egy részét kötelesek átutalni a PTTE részére. Ezzel gyakorlatilag egy végeláthatatlan kálváriája kezdődött el a PTTEnek, mert csak menetközben derült ki, hogy az elemi népiskolai tanulók közel 80%-a szegénységi bizonyítvánnyal rendelkezik, s ők felmentést kaptak a befizetés alól. így a PTTE nagyon kevés pénzhez jutott és állandó levelezés kezdődött a PTTE, valamint a városi tanács, illetve az iskolaszék között. A fő probléma az volt, hogy azt a kevés összeget, amely megmaradt, a rendkívül kis fizetésű tornatanítók, s az iskolaigazgatók eltették és nem fizették be. így iskolánként az év végi befizetésnél derült ki, hogy 2-300 forintos tartozások vannak, amelyeket az iskolák elismerik ugyan, de befizetni nem tudják, mert azt saját céljaikra használták fel, a nyomorgó pedagógusok megsegítésére. Az iskolaszék végül is napirendre tűzte a tornadíjak befizetésének ügyét 1873. szeptember 27-én, és úgy döntött, hogy az iskolák kötelesek a beszedés után azonnal átutalni a városi számvevőséghez, azok pedig haladéktalanul utalják át a PTTE-nek, hogy ne történhessen meg az előző évek gyakorlata, hogy a pénz eltűnik.

75 A határozatot Bubreg Mihály iskolaszéki elnök és Aidinger János aljegyző írta alá. 1873. február 14-én közgyűlést tartott a PTTE. A közgyűlést az egyesület alelnöke vezette és beszámolt arról, hogy az egyesület közkedvelt, de ennek ellenére deficites. Igen sikeresnek tartják, hogy az elmúlt évben is 1500 tanuló vett részt az egyesületi tornaoktatásban. Vitát okozott az a kérdés, hogy mit kezdjenek az ajándékba kapott 800 négyszögöl területtel. Felvetődött, hogy egy tornaiskolát építsenek rajta és a meglévő