Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)

A pécsi öklözök magas szintű tudását, állóképességét és küzdeniakarását jelezte az a tény is, hogy megengedhettek maguknak olyan erőpróbát, mint amilyen 1944. júliusában zajlott le a Balokány-fürdőben felállított szorítóban. Ötezer néző előtt a Pécsi Levente Egyesület ökölvívói fővárosi csapatok ellen küzdöttek felváltva. Az erőpróba sikeresen zajlott le.

95 Az egyénileg is kitűnt leventéket, propagandisztikus céllal, nyilvános elismerésben részesítették. Ilyen ünnepség folyt le 1943. november 28-án, az Országzászló téren. Vasárnap délelőtt Dióslaki József ökölvívónak adták át a honvédelmi miniszter 1000 pengős jutalmát, mivel kitűnt úgy a katonai előképzés, mint a sport terén. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött, majd a kerületi leventeparancsnok beszédet tartott. Utána egy levente beszélt arról, hogy példaképnek kell tekinteni a kitüntetettet. A magyar Hiszekegy zenekari eljátszása után a levente díszszázad díszmenctben vonult el a megjelent előkelőségek és az ünnepelt előtt.

96 Az atlétikai sportágakban meghirdették 1941-ben Pécsett az ,,Ezer atlétát a Délnyugatnak" jelszót.

67 A jelszó a tömegsport fellendítését volt hivatva elősegíteni, s nem is eredménytelenül. Az eredményes, hozzáértő szervező munka hatására 1941. májusában sor kerülhetett a pécsi leventék első önálló atlétikai versenyére. A korabeli sajtó elragadtatással írt az eseményről: ,,A sok induló annak a gondolatnak az örvendetes igazolása, hogy a tömegsport kultuszát minél intenzívebben vigyék át a gyakorlatba. A versenyzők közül néhány máris bebizonyította, hogy tehetséges és szereplésüktől még jobb eredményeket is lehet várni."

98 Az újságíró a Pécsi Levente Egyesület atlétikai szakosztályának megalakulása kapcsán némi túlzással azt a megállapítást tette, hogy a Pécsi Levente Egyesület nemcsak Pécsnek, de az egész magyar vidéknek lehet az első atlétikai egyesülete, mert az országban sehol annyi tehetséges fiatal nincsen, mint itt.

99 Ha ez újságírói elfogultság is volt, az eredmények azt mutatták, hogy mind Pécsen, mind a községekben akadtak tehetséges atléták. Ezt támasztotta alá az 1941-ben Baján rendezett országos leventeatlétikai versenyen elért eredmény. „A pompásan felkészült pécsi leventeatléták nemcsak a vidéki városok, de a fővárosi leventeatléta versenyzőket is legyőzték egész sereg számban és jó eredményekkel jelezve, hogy az egyesületek ez évben is jó munkát végeztek."

100 Az 1943. évi országos leventebajnokságon a IV. (pécsi) hadtest csapatversenyben a 4. helyet szerezte meg, míg az egyéni versenyszámokban 3 bajnokot avattak a pécsiek közül. A II. korcsoportban a távolugrást nyerte meg pécsi versenyző 617 cm-rel, a diszkoszvetésben 35,26 m-es eredménnyel állhatott fel pécsi versenyző a dobogó legfelső fokára, míg gerelyvetésben a III. korcsoportban városunk versenyzője 43,71 m-es eredménnyel lett bajnok, 1944-ben a IV. kerület levente atlétikai versenyén, melyet Kaposváron rendeztek, 250 levente indult. Baranya képviselői dicséretes módon helytálltak.

101 A Pécsi Levente Egyesületben végzett kitűnő sportmunkának az eredményességét az illetékesek is elismerték. Amikor 1941. nyarán Kolozsváron megrendezték a vidéki atlétikai utánpótlás seregszemléjét, a Délnyugati Kerület atlétikai válogatotjába 19 pécsi fiú kapott helyet, akik közül 10 levente korosztályú volt.

102 Az 1944. júliusában, az ifjúság országos vezetőjének jelenlétében Székesfehérvárott lezajlott országos levente atlétikai bajnokságon nem volt szinte olyan versenyH7