Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)
fejlesztenie. Amennyiben a kijelölt terület alkalmas volta felett vita lenne, minden más eljárás kizárásával a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium meghallgatása után a Honvédelmi Minisztérium határoz. 65 A leventekiképzés céljára szükséges terület megszerzésére a települést kisajátítási jog illeti meg. 66 Ezzel kapcsolatban a törvény módot adott arra, hogy a leventekötelezettséggel kapcsolatos új létesítmények a magyar társadalmi sportot is szolgálják. 6 ' A törvény biztosította az egész magyar ifjúság, iskolás és iskolánkívüli fiatalság egységes katonai előképzésének megindítását a Hadügyminisztérium vezetése alatt a horthysta revansista-militarista célok szolgálatában. 68 A honvédelmi törvény szellemének megfelelően kezdődött meg a leventeintézmény átszervezése. A pécsi leventeegyesületek harmadszorra is az átszervezés sorsára jutottak. A leventemozgalom egységesítésére irányuló törekvések jegyében a városban található leventeegyesületeket egy szervezetbe tömörítették. 1941. november 11-én a városháza közgyűlési termében megalakult a Pécsi Levente Egyesület. Elnöknek dr. Várnagy Elemér tanácsnokot választották meg. Bemutatkozó beszédében a honvédelmi törvény jelentőségét méltatva kijelentette, hogy törekedni fog a különböző szakoszályok megalakítására. 69 A leventék közt a többi sportággal összehasonlítva, vitathatatlanul a labdarúgás volt a legvonzóbb sportág. Ezt a leventeintézmény irányítóinak is tudomásul kellett venni. Levonva a tanulságokat, az 1923-ban vallott felfogásukkal szöges ellentétben nyilatkoztak: „A várostól a legkisebb faluig a leventeifjúság sokezres tömegét kapcsolta be a labdarúgás az élő sportba, és a legalkalmasabb eszköznek bizonyult a leventeintézmény népszerűsítésére." 70 Ennek kapcsán eldöntött kérdéssé vált a vezetésnek az a problémája, hogy mi legyen azokkal a leventékkel, akik nem atlétizáltak, hanem a labdarúgást kedvelték. A Magyar Labdarúgó Szövetség és a leventeintézmény vezetői megállapodtak 1942. novemberében, hogy 1943. tavaszán levente-labdarúgóbajnokságot indítanak. Egyfordulósra tervezték, de távlatban már az őszi-tavaszi rendszerben lebonyolítandó bajnokság szerepelt terveik közt. Minden községben megindult a levente-labdarúgócsapatok szervezése. A szervezés érdekében, hogy sikeresebb legyen, kilátásba helyezték, hogy kitüntetik azokat a leventeparancsnokokat, akik a társadalmi egyesületekbe több, 19. életévét betöltött leventelabdarúgót küldenek. A jelentkezett csapatokat csoportokba osztották, amelyek elvileg a járásokat foglalták magukba. Ezt megyénk vonatkozásában nem sikerült teljes mértékben megvalósítani. A csoportokon belül minden csapat játszott minden ellenfelével egyszer. A csoportelsők kiesési rendszer szerint küzdöttek a hadtest bajnoki címért. A győztesek országos döntőbe kerültek. Ez 9 hadtest-bajnokcsapatot jelentett, melléjük került még a KISOK-bajnokság győztese, a Szent László serlegbajnokság első helyezettje és Budapest levente labdarúgóbajnokcsapata. Az országos bajnokcsapat a Mátyás király serleg tulajdonosává vált. A csapattagok pedig nagy ezüst érmét akaszthattak a nyakukba. 71 A bajnokság 1943. március 15-én indult meg. Baranya megye leventeegyesületi csapatait három csoportba osztották: I. Sásdi LE, Komlói LE, Szentlőrinci LE, Máriakéméndi LE, Berkesdi LE, Belvárdgyulai LE, Kozármislenyi LE, Nagykozári LE, Pécsi LE, 72 Pécsi Felsőipariskola, Pécsi EAC, Vasasi LE, Mecsekszabolcsi LE.
