Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)
zásból. Újdonság volt a súlydobó- és kúszóstaféta is. Az elsőben 10 tagú csapatok mérkőztek egymással. Az induláskor egymástól néhány méterre egy vonalba felállított versenyzők által eldobott súlyok leesési helyére álltak a következő sor dobói, akik a súlyt innen dobták tovább. A kúszóstaféta versenyzői egymástól néhány méterre, fekvő helyzetben helyezkedtek el a rajtnál, illetve a pálya kijelölt pontjainál. A sorok kúszva tették meg a távot, a váltás érintés útján történt. 52 Akülönböző szintű seregszemlék lebonyolítási rendjét a központosított leventeintézmény vezetői nem bízták a helyi rendező szervekre. Utasításban adták, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség szabályainak kell érvényesülni az atlétikai számok lebonyolításánál. De előírták azt is, hogy ezeken a seregszemléken az atlétikai számokon kívül még szerepelnie kell szabadgyakorlatnak, svédtornának, labdarúgásnak, játékoknak, talajtornának, birkózásnak, ökölvívásnak, céllövészetnek és tűzoltógyakorlatoknak. 5 ' 5 A fentiekben bemutatott különböző szintű leventeseregszemléken, mint láttuk, az előírás nem valósult meg a maga teljességében. A központi vezetés ügyelt arra, hogy a leventeintézmény megfeleljen annak az elképzelésnek, amely szerint a magyar ifjúságnak reprezentálnia kell a magyarságban rejlő erőt, büszkeséget, azt, hogy nem törte meg a trianoni döntés. Ezért a bemutatószemléken szereplő szabadgyakorlatok anyagát is szigorúan előírta, mert ,,. . . a társelnök megállapította, hogy a versenyek alkalmával a szabadgyakorlatoknál a leventék sokszor igen siralmasan ható énekkíséret mellett imádkozó, esdő, arcraboruló mozdulatokat mutattak be, amelyek egy cseppet sem voltak alkalmasak, hogy a nézőközönség hangulatát és önbizlmát növeljék. Jámbor gondolkozású hazafias oktatók állították össze ezeket a gyakorlatokat, akik a trianoni kényszerbéke okozta elkeseredést ily módon gondolták mozdulatokban is kifejezésre juttatni. A szándék nem volt rossz, a kivitel ellenben fonnyadt alakban jelentkezett. Az imádság a lélek dolga, a test azonban nyilatkozzék meg bizalomkeltő módon, erőben, ügyességben, edzettségben és üdeségben." 5 ' 1 Megjelent a vármegye testnevelés felügyelőjének utasítása is: Irányelvek az ifjúság oktatásához címmel. 55 Az oktatási időt úgy határozta meg, hogy január-március, november-december hónapokban egy-egy óra elmélet legyen hetente, népművelődési előadásokon kötelező részvétellel, vasár- és ünnepnapokon két-két óra foglalkozás a szabadban (kivételt képeznek a jeles ünnepek), június 15-től augusztus 15-ig aratási szabadságot kaptak a leventék. Az „Irányelvek" előírta, hogy a testnevelési bizottság egy tagjának jelen kell lennie a foglalkozásokon, főleg a hiányzók ellenőrzése végett. A hiányzó leventéket csendőrséggel is elő lehetett állítani. A fogalkozások időpontjait úgy kellett meghatározni, hogy az ne akadályozza a leventéket egyéb elfoglaltságukban: állatok etetése, istentiszteleten való részvétel, időszaki gazdasági munkák elvégzése. Az utóbbi esetben megengedte az utasítás, hogy a foglalkozásokat maximum 14 napra fel lehet függeszteni, de a hiányt pótolni kell. A céllövészetet a legfontosabb elfoglaltságok egyikének tartja az „Irányelvek". A téli hónapokra előkészítő lőoktatás tartását írta elő, célzási gyakorlatok, fegyverfogások elsajátítása bot vagy fapuska segítségével. Előírta, hogy minden leventének rendelkeznie kellett 1 db fapuskával, 1 db fabottal és 3 db kézigránát alakú buzogánnyal, mert a versenyen beszámítják a pontozók ezeket. Kitér az utasítás az erkölcsi nevelésre is, természetesen a vallásosságra helyezve a fő hangsúlyt. Fegyelmezés terén fontosnak. tartja, hogy a foglalkozásokra a sorakozóhelyről zárt
