Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)
A rend- és fegyelmezőgyakorlatokat magába foglaló Szent László Levente versenyen a városok kategóriájában Pécs csapata az ötödik helyezést érte el az induló tizenegy csapat között. 27 A leventeintézmény korabeli krónikása ezt a versenysorozatot nagyra értékelte, főképpen a vidéki leventék kimagasló szereplése miatt: „Bebizonyult, hogy a vidék leventéi is eredményesen mérkőzhetnek meg a fővárosi leventékkel" - írta a leventeintézmény első tíz évét összefoglaló művében. 28 A katonai vezetés a kerékpársportot is úgy igyekezett felhasználni, hogy az a katonai előképzést szolgálja. Ügynevezett futárversenyeket rendeztek a leventekerékpárosok részére, ahol a gyorsaságukat és ügyességüket tették próbára. Ilyen zajlott le 1938. augusztusában, amelyet Szent István nevével fémjeleztek. Ezen egy tíz főből álló csapat képviselte a pécsieket. 29 Voltak a pécsi leventesport életében nehézségek is. Ilyen volt a teremhiány. A város testnevelési felügyelője 1937. március 4-én arról értesítette a polgármestert, hogy a Pécsi Levente Egyesület II. és III. zászlóaljának segédoktatói tanfolyama, önképzőköre és a talajtorna szakosztály terem hiánya miatt beszüntette a működését. A Siklósi út 19. szám alatt lévő eddigi otthonukat a Stefánia Szövetség kapta meg. 30 Ennek az esetnek a kapcsán a testnevelési felügyelő felhívta a polgármester figyelmét a leventeszakosztályok működésének fontosságára, s arra is, hogy csak „egy minden tekintetben megfelelő és alkalmas leventeotthon meglétében biztosítható."^ A város testnevelési bizottsága, melynek a polgármester volt az elnöke, meglepően gyorsan reagált erre az igényre. Az 1937. május 10-i ülés elhatározta, hogy oly módon biztosít a város leventeotthont, hogy a pécsi ipartestülettől bérbe veszi annak Rákóczi út 24. szám alatt lévő ingatlanát, és azt átalakítja a célnak megfelelően. Évi bérleti díja 2500 pengő volt. Három évre bérelték ki. A bérlet 1937. június i-jén lépett életbe. 32 A Pécsi Atlétikai Club, a leventesport fellendítésére vándordíjat alapított 1931 elején. A vándordíj neve: „Igazságot Magyarországnak", önmagáért beszél. A vándordíjat egy ezüst serleg képezte. A vándordíj elnyerésére minden év júniusában rendezték meg az atlétikai versenyt, amelynek számai a következők voltak: 100, 200, 400, 800, 1500, 3000 m-es síkfutások, súly-, diszkosz-, gerelydobások, távol-, magas-, rúd- és hármasugrás, 4x100 m-es és olimpiai staféta. 33 Érdekes a leventeintézmény vezetőinek állásfoglalása a Magyarországon legnépszerűbb sportággal, a labdarúgással kapcsolatban. Véleményük jól tükrözi az abban résztvevő fiatalságnak a militarista szellemet hordozó leveteintézménnyel szembeni ellenszenvét: „A leventék kiképzése nagyon kezdetleges. Általában valamennyit csak a labdarúgás érdekli, s a fegyelem alatt végrehajtandó gyakorlatok és az atlétika nem vonzzák őket. Különösen ellenszenves volt a svédtorna. A testnevelők ezeket a gyakorlatokat nem is igen erőltették, hanem engedték, hogy a fiúk labdát rúgjanak, mert ezzel a megalakult, de feloszlásra minden pillanatban kész leventeegyesülcteket össze tudták tartani." - volt a vélemény i923-ban. :i,í Az 1930-as évek vége felé azonban, amikor még mindig a leventetömegek fegyelmezése volt az egyik leglényegesebb feladat, ezt a sportágat csak vonakodva fejlesztették, mert a legkevésbé volt alkalmas eszköz a fegyelem megszilárdítására. 35
