Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)

A LEVENTESPORT PÉCSETT ÉS BARANYA MEGYÉBEN (1921-1944) Sport a katonai kiképzés szolgálatában Pécsett 1959-ig 192

1. december 21-én megjelent az 1921. LIIL tc, amely a testnevelést állami feladattá tette. Ennek ürügyén a magyar ifjúság többségét, ha leplezetten is, de kiszolgáltatta a katonai vezetésnek. Gömbös Gyula ezt egyik beszédében így fogalmazta meg: ,,A sport a leghatalmasabb eszköz a népességnek hadseregen kívüli kiképzéséhez."

1 Pécsett 1926. január 30-án alakult meg a városi testnevelési bizottság, amely a közigazgatás részéről volt hivatva biztosítani a leventemozgalom sikerét.

2 Két leventeegyesület alakítását határozták el: a Széchenyi tértől észak-déli irányú főútvonalaktól keletre és nyugatra egy-egy egyesület tömöríti magába a város iskolán kívüli testnevelésre kötelezett fiatalságát.

3 1930. november 14-én a város testnevelési bizottsága az Országos Testnevelési Tanács rendelete alapján átszervezést hajtott végre. A város eddigi két leventeegyesületét megszüntették és helyettük öt kerületi leventeegyesületet állítottak fel, ezen felül külön egyesületet Gyárvároson és Istenkúton. Továbbá lovas leventeegyesületet, kerékpáros leventeosztagot és zeneegyesülctet szerveztek. A vállalati leventeegyesületek közül a MÁV Levente Egyesület működött ebben az időben.

4 1936. január 23-án harmadszor is átszervezik a város leventeegyleteit. Három zászlóaljat állítanak fel. Ezek nagyjából a belváros, a Szigeti külváros és a Budai külváros területét foglalják magukba.

5 A katonai előképzés egyik fontos, ha nem a legfontosabb ága a lőkiképzés volt. Mint sport is vonzó hatást gyakorolt az ifjúságra, tehát fontos eszközévé vált a fiatalság tömeges megnyerésének. A katonai vezetés szorgalmazására már a leventeintézmény szervezése kezdetén is széles körben űzték a sportot, s fokozatosan javították anyagi ellátottságát. Lőtereket, fegyvereket, nagy mennyiségű lőszert kellett biztosítani, ehhez pedig sok pénz kellett, nagy társadalmi összefogás, önkéntes munkavállalás. Pécsnek is jelentős összegébe került a leventelőtér létrehozása. Jóllehet, a városi testnevelési bizottságban már 1931-ben felmerült az építés szükségessége, de csak 1938. március 22-én vette át a lőteret a város mérnöki hivatala az építőtől. A lőtér a városnak 15 000 pengőjébe került. Egy nyugállományú alezredes látta el a gondnoki teendőket, természetesen a város költségére.

0 A saját lőtér hiánya ellenére is azonban a céllövészet, mint kiképzési forma és mint sport