Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

A rendszercsen, kötelezően tartott testgyakorlás csak a 20-as években vált jellemzővé az iskolában. Az 1921. évi LIIL tc. és az 1926. évi leány középiskolai reform megszületése után változott meg a testi nevelés. 1929-ig heti egy óra osztályonként 1929 után 2 a testnevelésre fordítható órák száma. (1927-től 5 oszályos lett a tanítóképző!) Az iskola testnevelésének szervezését és lebonyolítását 1937-ig Wéber M. tanárnő (nem testnevelés szakos) irányította, öt már TF-et végzett tanárok követték. Az 1937/38-as tanévben Beöthy Éva, 1938/39-ben Végh Erzsébet. 1939-től dr. Bodosi Mihályné a testnevelő egészen 1957-ig. A délelőtti testnevelésórán nem fejeződött be a növendékek „megmozgatása". Az.. 1927/28-as tanévtől kialakították a délutáni játékfoglalkozásokat. Az 1933/34es tanévtől a játékdélutánok heti óraszáma 7 lett. Ez évtől az iskola udvarán az iskolaévet tornaünnepéllyel zárták. A tornaünnepélyeket az 1932/33-as tanévben, mint „nyilvános" ünnepélyt a bíboros érsek rendelete megszüntette. A további években ezek teljesen zártkörűvé váltak. Az intézet tárgyi feltételei jónak voltak mondhatók. Pécsi viszonylatban is jelentős a tanítóképző tornaterme és sportudvara. Sajnos a „zárdajelleg" miatt ezt csak a tanítójelöltek használhatták. Igaz, hogy ők viszont csak iskolájukban sportolhattak! A tornaszerek gyarapodása 1930-41 között az alábbiak szerint alakult: 2 svédpad, 6 szakasz bordásfal, 2 ugrózsámoly, 2 ugrószekrény, 4 pár gyűrűhinta, 50 fabot, 2 labdakosár, 6 öltözőpad, 6 medicin labda, 6 hajszalabda, 20 kézilabda, 30 ugrókötél, 2 öltözőszekrény, pingpongasztalok, -ütők, 4 teniszütő labdákkal, 5 pár korcsolya, 10 kosárlabda. Ha ehhez hozzászámítjuk a már 1930 előtt meglévő felszerelést - ami igaz szegényesebb, mint a gyarapodás - és az 1940-ben megépített 2 teniszpályát, amelyeket télen korcsolyázásra is lehetett használni, akkor már bátran mondhatjuk, hogy átlagon felüli tornaeszközökkel rendelkeztek. A tanítóképző sporttörténetének fontos állomása 1938. szept. 3. Ekkor alakult meg az ifjúsági sportkör, amelynek létrejötte nagy lépést jelentett az intézet testnevelésében. Vég Erzsébet a tanárelnök. Szakosztályok: torna, játék, asztalitenisz. Foglalkozási idő: heti 2 óra (délután). Az első versenyszerű szereplésük 1938. XII. 12-én volt. Tréfás háziversenyt tartottak. Kötélhúzás, habverés és tűbefűzés staféta, labdakergetés, kötélmászás, pingpongbemutató szerepelt a versenyszámok között. 1938. június 8-án a pécsi honvédnapon nagy sikere volt a leányok arató táncgyakorlatának. A sportkör életében jelentős változást eredményezett dr. Bodosi Mihályné tanárnő intézethez kerülése. Az 1940/41-es tanévben kosárlabda-, tenisz- és korcsolyaszakosztállyal bővült a sportkör. 194 T . március 24-én első alkalommal vettek részt intézetek közötti fedettpályás versenyen. Távolugrásban 1., magasugrásban, súlylökésben 2. váltófutásban 3. helyezést szereztek. Ekkor a háziversenyek már gyakoriakká váltak. Május 10-én rendezték az első kosárlabda-mérkőzést a Szt. Erzsébet Leánygimnázium ellen. A tanulók már szerepeltek a jelvényszerző versenyeken is. 1942/43-ban is 6 szakosztály működött. A PEAC női csapatával több kosárlabda-mérkőzést is játszottak.