Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

A mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium testnevelése és sportélete Mohácson a középiskolai jellegű oktatás kezdete a XVIII. század végére nyúlik vissza. A XIX. század első felében is működött itt gimnázium, de az újkori értelemben vett gimnázium csak 1935. szeptember 21-én nyitotta meg kapuit. Ez különösen fontos egy „vidéki" kisváros életében, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Baranya megyében a négy pécsi gimnáziumon kívül csak Mohácson találunk ily oktatási intézményt. Az első tanévben - 1935/36 - I. és V. osztályban kezdődött meg az oktatás. Leányok csak magántanulók lehettek! Az intézet igazgatója Kuzmanics Ferenc volt, a testnevelést Simon Vendel és Gaál Endre tanította. Az iskola megnyitásával járó nehézségek miatt a sportélet is lassan indult be. A sportkör 1936. január 27-én alakult meg és a KISOK-nál 513. sz. alatt hivatalos igazolást kapott. Először a III. korosztály sporttevékenysége kezdődött meg, amelynek keretét az V. osztály fiúnövendékei alkották. Ez a kis létszámú társaság változatosan, sokrétűen gyarapította sporttudását. Az atlétikában ugrás, diszkoszvetés, gerelydobás, futás voltak a legnépszerűbb ágak. Ezenkívül a futball érdekelte a leginkább a sportkör tagjait, gyakorlása rendszeresen folyt. A tréningfelszerelést és sporteszközöket a Mohácsi TE vezetősége díjtalanul bocsátotta az iskola tanulóinak rendelkezésére a kastélykerti „sportkombinát" összes létesítményével együtt. A sportkör vezető tanára Huber (Hites) Ferenc igazgatóhelyettes volt, aki az MTE választmányi tagjaként Mohács sportéletében is jelentős szerepet töltött be. 1936. június 19-én a levente sportpályán tartották az iskola első tornaünnepélyét. Ritmikus gyakorlatok, kötélhúzás, atlétikai versenyek - síkfutás, magas-, távolugrás, súlydobás - kötelező leventegyakorlat szerepelt a műsorban. A következő tanév - 1936/37. - szeptember 25-i közgyűlésén a sportkör „Hunyadi János" nevét vette fel. A tornaterem építése is folyamatban volt, amit csak az 1937/38-as tanévben fejeztek be az internátussal együtt. A tornaterem 20x10 m nagyságú lett. Korosztályonként hetente két edzést tartottak. Az 1936/37-es tanévben Drexler István volt a testnevelő tanár, aki óraadóként a Mohácsi Polgári Iskolából járt át. A sportköri szakosztályok is ekkor különültek el egymástól a tagok által választott diák szakosztályvezetőkkel az élükön. A következő szakosztályok működtek: atlétika, labdarúgás, tenisz, asztalitenisz. Legeredményesebben az atlétikai szakosztály dolgozott. Amíg nem készült el a tornaterem, télen egy külön - a testnevelés céljaira berendezett - fűthető, nagyobb teremben zajlottak a tornaórák. Ősszel és tavasszal - jó idő esetén - a szabadban. A tanulók részére a játszótéren korcsolyapályát is létesítettek. A Duna partján lévő városban a diákoknak bőven volt lehetőségük a vízi sportok űzésére. A nyári szünetben az iskola úszó-, evezőtanfolyamokat szervezett, ahol a gyermekekre tanárok felügyeltek. A pécsi KISOK területi bajnokságán - 1937. máj. 26-27-én - nagyon jól sze-