Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

,,A szellemi s erkölcsi fejlődés egyensúlyozó tényezője, s legfontosabb feltétele az erős, egészséges fizikum, éppezért nagy gondot fordítottunk az ifjúság testi nevelésére. A testgyakorlást, az összes osztályban kötelező lévén, a növendékek nagy kedvvel űzték, mindössze 16 tanuló kért és kapott felmentést a testgyakorlás alól." A testgyakorlást a leányközépiskolák részére kiadott tanterv szerint Wéber M. Aginata testnevelő tanárnő, rendi tag tanította. 1930-ig Gimessy Margit helyettes középiskolai tanárnő is részt vett a testnevelés oktatásában. A heti 2 órás testgyakorláson kívül a testi nevelést, az egészségi állapot megóvását segítették a délutáni játékórák, a ritmikus torna- és tánctanfolyamok. A rendszeres kirándulások és az évenkénti tornabemutatók, ünnepélyek szervesen kapcsolódtak a testneveléshez. 1925. február 13-án megalakították az intézet sportkörét és egyben csatlakoztak a KISOSZ-hoz. A sportkörön belül 4 szakosztály működött: torna, játék, turista és téli sport. Tanévenként a sportkör 2 közgyűlést és 3 választmányi gyűlést tartott. A sportköri órákat hetenként kétszer, kedden és csütörtökön du. 3-5 óráig tartották. A vezető tanár törekvése volt, hogy „a gyengébb tornászokat általános tréninggel előbbre vigye, másrészt a tömeggyakorlatokon és játékokon kívül különleges gyakorlatokkal az egyéni ügyességet fejlessze, amelyre a testnevelési órákon a népes osztályokban nem nyílt lehetőség". Az intézetnek 170 m

2-es tornaterme és játékra alkalmas udvara, 34,6 m

2-es öltözője volt. A sportkör tagjai intézetközi versenyeken nem vehettek részt, társadalmi egyesületekhez sportköri tagokat nem adtak ki. ,,A sportköri külön torna- és játékórákat a tagok szorgalmasan látogatták. Ügy a torna, mint a sportköri foglalkozásoknál óvakodtunk a túlzásoktól, inkább higiénikus testedzés volt a cél" - olvashatjuk az értesítőben. A nevelés fontos tényezője volt a tornaünnepély és ezért nagy súlyt fordítottak a céltudatos rendezésre. „A tornaünnepségen mutatták be a növendékek a tornában való ügyességüket nagyszámú közönség jelenlétében." Az alábbi részlet az 1924. május 20-án megtartott tornaünnepség műsorából származik : Zenés szabadgyakorlatok, súlyzógyakorlatok. Fabotgyakorlatok. Karikagyakorlatok. Szertorna: (angol-, magas-, távol, mélyugrás, kötélhúzás). Gyakorlatok a svédpadon, korláton, nyújtón, ferde és vízszintes létrán, tréfás verseny. Az 1925/26-OS tanévtől az intézet a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem kisegítő gyakorló iskolája lett. Egészen 1941-ig látta el ezt a feladatot. Az 1927-es leányközépiskolai reform értelmében továbbra is leánygimnázium maradt az iskola. Az 1935/36-os tanévtől kezdve a gimnázium az autonóm Katolikus Középiskolai Főhatóság kormányzása alá került. 1930-1943 között Beöthy Éva okleveles középiskolai testnevelő tanár irányítja a sportéletet. A testnevelést - a kor szellemének megfelelően - az eredményes szellemi munka egyik előfeltételének tekintették, amely ugyanakkor ,,a hazaszeretet