Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - I. Baranya megye testnevelésének és sportjának kezdetei

nagy odaadással támogatták azt, így Kóbor János és Lammel Frigyes tanácstagok, valamint Szauter Antal és Szalay Alfréd főtisztelendők álltak az iskolai tornaoktatás mellé. Az első egyletek működése Ebben az időszakban már két sportegylet működött a 23 863 lélekszámú városban. A módosabb polgárok által alakított sakkegylet, valamint a katonatisztek és polgárok által létrehozott lövészegylet. A tornaegylet létrehozását az is sürgette, hogy mind több városban, Eszéken, Nagykanizsán, Debrecenben, Pesten és másutt is működött már tornaegylet, melyek közül többről a város vezetőinek is tudomása volt. Ezt a célt szolgálta egy bizottság kiküldése, hogy ismerkedjen a tornaegyletekkel, valamint azok gazdasági működésével. A városi tanácsra pénzügyileg érzékeny terhet rótt a felépült tornaudvar, s a tornamester fizetésének kiegészítése. A probléma megoldására egy lehetőséget láttak, hogy létrehoznak Pécsett egy tornaegyletet és arra telepítik a „testgyakorlati iskolát" és ezzel az anyagi gondokat is leveszik a tanács válláról. Az 1867. november 6-án tartott tanácsülés ennek érdekében elhatározta a tornaegylet létrehozását. A határozat kimondta, hogy mielőtt a városi tanács véglegesen döntene, szükségesnek látja annak megvizsgálását, hogy a tornaegylet létrehozásával milyen pénzügyi kötelezettséget vállal. E célból Lammel Frigyes tanácstag elnökletével az alábbi bizottságot nevezte ki: Chachinovits Endrét, Csima Pált, Horváth Antalt, Kurcz Györgyöt, Jancsó Józsefet, Madarász Endrét, Obermajer Józsefet és Pleiner Antal tanácstagokat.

27 A bizottság elvégezte a rábízott feladatot és az 1868. február 27-i városi közgyűlésnek jelentést tett munkájáról. A jelentés a tornaiskola működését, valamint a tornaegylet létrehozásának módozatait foglalta össze az alábbiak szerint: „1. A szabad királyi Pécs város közönsége és a zirci apát közt 1863-ban létrejött megállapodás értelmében a tanács kötelezte magát ének- és rajztanár alkalmazására, valamint gimnasztikai lehetőség biztosítására és a testgyakorlatot vezető tanár díjazására. 2. A gimnasztikai intézmény felállításával a házipénztárt nem terhelték, mert az adományokat használták fel erre a célra, de ez az összeg sem volt elegendő. 3. Javasolta a bizottság, hogy a két külvárosi tornaudvart ne állítsák fel, s az arra tervezett 300-300 forintot is inkább a belvárosi tornaiskolára használják fel. 4. A jelenlegi tornaiskola az egész várost szolgálná, bár a fejlesztése nem indokolt, mert erre a helyre kerül majd a pécsi árvaház. 5. Emiatt az egész város számára kellene egy elfogadható helyen, egy megfelelő tornaiskolát felépíteni, esetleg a Balokány-ligetben. Itt az uszoda is közel lenne. 6. A tornaiskola fenntartása és tanárok díjazása egy Pécsett felállítandó tornaegylet által lenne biztosítva. 7. A városi közgyűlés a javaslatot elfogadta és a tornegylet létrehozására egy bizottság kiküldését jóváhagyta. A bizottság feladata, hogy megismerkedjen a működő tornaegyletekkel, alapszabályukkal."

28