Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

Testnevelés és sport a pécsi állami gr. Széchenyi István Gimnáziumban Az I. világháborút követő zűrzavaros időszakot az iskola többszöri költözködéssel élte át. 1922-ben a megszűnt püspöki joglíceum épületébe került és lett az újonnan Pécsre költöztetett egyetem gyakorló iskolája. Az intézetben folyó testnevelést tulajdonképpen csak ettől az időtől kezdve vizsgálhatjuk. 1924-től az addigi reáliskola egyenjogúvá válik a gimnáziumokkal, 1926-tól egyetemi gyakorlóiskola, és az 1934. XI. tc. alapján teljes neve: Pécs M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet Gróf Széchenyi István Gyakorló Gimnázium. A gyakorló gimnáziumi státusz ellenére az iskola testnevelési szempontból a pécsi gimnáziumok között a leghátrányosabb helyzetben volt. Az iskolának 116 m

2-es tornaterme volt, ezért a testnevelésórákat az 1070 mnagyságú udvaron tartották leggyakrabban. Pályatréningre a PEAC-pályára jártak, amely - lévén egyetemi létesítmény - díjmentesen állt rendelkezésre. A mostoha körülmények ellenére Űj Gyula testnevelő tanár vezetésével a tanrend szerinti testnevelésen kívül részt vettek az iskola, a város mindennemű középiskolások részére hirdetett sportmegmozdulásán. Ez a tevékenység elsősorban az 1919-ben megalakult sportkörre épült, amely a KISOK 157. számú szervezete lett. Legaktívabb munka a labdarúgás területén folyt. A városi középiskolai bajnokságban rendszeresen jól szerepeltek, többször bajnokságot is nyertek. Közrejátszott ebben az a tény is, hogy a saját labdarúgópályával rendelkező Pius Gimnáziumon kívül a „Széchenyi" mondhatta „magáénak" még a PEAC-pályát. A novemberi egész városon átmenő „kegyeleti stafétában" az iskola rendszerint két csapattal vett részt. Igen aktívan szerepeltek a KISOK teniszversenyein, bár ez a sportág nagyobb tömegeket nem tudott megmozgatni. A diákok úszásoktatására díjmentesen megkapták heti i alkalommal a Jánosi Engel Adolf-féle uszodát. Az úszóversenyeken általában hátrányban voltak a saját uszodával rendelkező Pius Gimnáziummal szemben. Szinte minden évben jól szerepeltek az iskola növendékei a kispuska céllövészetben, igaz a gimnáziumban ennek csak elméletben való gyakorlására volt lehetőség. Érdemes megemlíteni, hogy azokban az iskolákban, ahol házi lőtér nem volt, a téli időszakban ún. „hibaháromszögelési" gyakorlatokat végeztek a tanulók. Egy kis célzószerkezet igyekezett pótolni az „igazi" gyakorlást. Az iskola adottságainak megfelelően rendszeresen jól szerepeltek atlétikában, szertornában, kézilabdában és asztaliteniszben. Az iskolai testnevelésen kívül a sporttevékenységet nagyban elősegítette az 1937-ben elkészült egyetemi tornacsarnok. Az intézet tanulóinak létszáma kis eltérésekkel 450 körüli volt. Az iskolaorvosi vélemény alapján általában 30 fő volt felmentett. Az iskola diákjai 1925-től rendszeresen szerepeltek a városi és a KISOK szer-