Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - I. A testkultúra fejlődésének útja 1921-től a felszabadulásig

ezáltal a sportág űzésére is. Elsősorban a labdarúgás és az atlétika sportágakat részesítették előnyben. (Lásd: egységcsomag.) E két sportág elsősorban vidéken és falun hódított tért.

9 Egy-két helyen, Pécsett, Mohácson, Szigetváron úszó, birkózó és ökölvívó sportágakkal is foglalkoztak, természetesen a céllövés mellett. Pécsett úszásban kezdőkkel, birkózásban, tornában és ökölvívásban elsősorban a társadalmi egyesületekben felkészített sportolókkal foglalkoztak. Magas színvonalon volt az ökölvívás (Csendes, Dióslaki, Hauk stb.). A testnevelés és sport iránti szemlélet kialakításában is volt bizonyos előrehaladás. Több erre vonatkozó írás és felhívás látott napvilágot a megyei sajtóban: ..Szanatórium - civilizáció helyett szabadtári kultúrát". (Preventív egészségvédelem.) „Kapcsoljuk be a sportéletbe a szabadtéri testkultúrát" (Természetjárás, kocogás). „Játszótereket, sportlétesítményeket, sportpályákat építsünk". Szerkesztőségi cikk. 1924 szeptemberében létrejött a Középiskolák Sportkörcinek Országos Szövetsége (KISOSZ). Ez alapján a megyében is kialakultak a diák sportkörök. Pécsett valamennyi középiskola megalakította sportkörét. Az egyesületi sportpályákon sportolhattak a diáksportolók, sőt az 1924. évi 9000/VKM rendelet figyelembevételével az egyesületekben is sportolhattak a diákok. 1931-ben viszont a KISOK visszavette diákjait a „társadalmi" egeysületekből. Ezzel meghiúsult az az elgondolás, amelyet az egyesületek az utánpótlásnevelés szempontjából oly örömmel üdvözöltek (patronálás „féle"). „De ezen nem lehel csodálkozni, mert az üdvös dolgot vagy meg sem valósítják, vagy hamar visszacsinálják."^ Előrehaladás történt a sportlétesítmények építése területén. Ez azonban nem volt sem átgondolt, sem tervszerű és főleg nem ellenőrizték a testnevelési törvény ide vonatkozó rendelkezését: A PSC 1924-ben saját erőfeszítésével épített sportpályát. A PAC 1924-ben részvénytársaságot alapított a Tüzér utcai sporttelep felépítésére. Ehhez - mivel polgári és nem munkás egyesület volt, mint a PSC - a részvénytársasághoz a Pécs sz. kir. város közönsége a Takarékpénztárral együtt huszonötmillió korona alaptőkével járult hozzá.' A PVSK a Siklósi úti MÁV-műhely egyik fedett épületében lövöldét épített, mely később más sportágak téli felkészülését is elősegítette.

8 Megépült az egyetemi tornacsarnok, melyben megindulhatott a koslárlabdasport. A Balokányban felépült az 50 m-es úszómedence, tribünnel. Mindezek azonban nem tudták kielégíteni a megnövekvő diák-, levente- és egyesületi sportot. Például a Tüzér utcai sporttelepen edzettek és versenyeztek - PAC-atléták, PEAClabdarúgók, Postás-labdarúgók, Zsolnay-labdarúgók, katonai labdarúgók, középiskolás labdarúgók, levente labdarúgók, atléták. Jó, eredményes munka alig folyhatott ilyen körülmények között a sportban.

9 A sportpályák tönkrementek. Az egyesületek nem győzték a karbantartási munkát. Pécs városa ezért a PAC-tól 1941-ben kénytelen volt a Tüzér utcai sporttelepet átvenni.

10