Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - I. A testkultúra fejlődésének útja 1921-től a felszabadulásig
„A város és az élősport képviselői egyöntetű munkásságának a lehetőségét fogja biztosítani az az elgondolásom, hogy a megvalósítandó feladatok sorrendjének és szükségességének megállapítása végett a város törvényhatósága sportbizottságot alakítson, amelyen a törvényhatóság tagjain kívül a társadalmi sportegyesületek, az iskolák és az iskolán kívüli testnevelés képviselői is helyet foglalnak." 13 A testnevelés militarizálásának fokozódása idején - 1936-1939 - a levente egyesületek tartalmi munkájában egyre jobban kidomborodott a katonai előképzés szerepe. Az 1939. évi 2. tc. alapján a leventekötelezettség a hadkötelezettség részévé lett, amely alól már senki sem vonhatta ki magát anélkül, hogy súlyosan meg ne büntessék. 1938-ban még a „Testnevelés Népgondozó Kirendeltség, Pécs" működött és intézte a levente sportügyeit. Jelentéseit közvetlenül a polgármesternek tette meg, költségeit innen kérte és elszámolását ide adta le. Az iskolán kívüli testgyakorlás ügyei már ekkor kizárólag a polgármesterhez tartoztak. Ezek elmulasztása miatt kiszabott pénzbírságok fellebbezés utáni elintézése a polgármester részéről történt. 1939-ben a „Testnevelés Népgondozó Kirendeltség" helyett „Pécs Járási M. Kir. Katonai Parancsnokság", a „Testnevelés és Népgondozó Felügyelőség" helyett „Baranya vármegyei és Pécs thj. város M. Kir. Katonai Parancsnokság" kezdte meg működését. 14 1941- ben az Országos Testnevelési Tanács helyébe a VKM felállította az Országos Sport Központot. 1942- ben kijelölték az OSK kerületi vezetőit: Pécs Kerület vezetője Jillek Emil testnevelő tanár lett. 15 A fajvédő tevékenységet hirdető Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) Baranya megyében nem talált megfelelő talajra. Mindössze a Mohácsi MOVE alakulási kísérlete volt az egyetlen, de aktív tevékenységet nem folytatott, alapszabályait nem mutatta be. 16 Ügyszintén nem tudtak széles körben elterjedni a Turul Sportegyesületek sem, pedig Turul sportlap is megjelent Pécsett, mely előadásainak meghallgatására minden tanuló és felnőtt érdeklődését felhívta. 17 Turul egyesületek a Pécs vidéki bányatelepeken alakultak: Pécsbányatelepi Turul SE 1922-től 1932-ig - mikoris dalárdává alakult át -, majd 1943-ban újra Turul néven szerepelt. Szabolcsbányatelepi Turul 1923-1935-ig működött. Vasasi Turul 1923-ban sportünnepélyen mutatkozott be, de alapszabályait nem láttamoztatta. A somogyi jegyzőség nyilvántartásában szerepelt a „Szabolcsbányatelepi Turul Egyesület Somogyi fiókja", melynek alapszabálya 1925-ben került láttamozásra. Azonban ilyen címen sohasem működött egyesület és utána vagyon sem maradt. A Dunagőzhajózási Társasághoz tartozó bányatelepeknél a cégvezetés a helyi plébánosok és tanítók bevonásával az ifjúság nevelését saját kezében tartotta, illetve támogatta. Ezeken a helyeken az egyesületek nemcsak sporttal foglalkozó szervezetek voltak, mint például a társadalmi egyesületek, hanem ennél szélesebb keretekben foglalkoztak eszméik (nacionalista és klerikális) terjesztésével. Ezt híven tükrözték alapszabályaik, vagy például a Vasasi Turul pécsi bemutatkozása. 18, 19
