Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - I. Baranya megye testnevelésének és sportjának kezdetei

Az iskolai tornaoktatás kezdete Az iskolai testnevelés bevezetésének ügye Magyarországon egyre sürgetőbben vetődött fel a XIX. század 30-as éveitől kezdve. A gimnasztika rendszeresítését a gyermekek gyenge fizikai állapota követelte meg. Erre több kísérlet történt, így Pesten, Debrecenben és másutt. Több könyvecske jelent meg az iskolai testgyakorlatok bevezetésének fontosságáról, annak módjáról, formáiról. Az 1830-as évek végén bekapcsolódott a sajtó is, s több vezércikk látott napvilágot. Az iskolai tornaoktatás bevezetését szorgalmazták azon tanárok, orvosok, s minden felvilágosult ember, akik felismerték a gyermekek testnevelésének szükségességét, ugyanakkor a külföldet járva - főleg Angliában és Németországban - a megoldást is felfedezték. A fenti kezdeményezések kezdetben még nem voltak sikeresek, mert az iskolai testgyakorlatok ügye nagyon lassan haladt előre, de a probléma és a megoldás módjának felvillantása már jelezte, hogy a gimnasztikával az állami szerveknek is hamarosan foglalkozniuk kell, hiszen az ifjúság testi nevelésének, egészségének ügye nem lehetett már mellékes kérdés. Baranya megyében az iskolai tornaoktatás - a gimnasztika - bevezetésének kérdése 1860-ban merült fel először. Rezucsek Antal, zirci apát levélben közölte

11 a Pécs városi tanáccsal, hogy a pécsi cisztercita gimnázium épületének felszabadítása esetén hajlandó lenne annak felújítását anyagilag támogatni. Az iskolát a szabadságharc után 1849-ben ugyanis a honvédség szállta meg, így az iskola épületének eredeti célra történő visszaállításához előzőleg a katonaságot kellett onnan eltávolítani. A pécsi városi tanácsnak tetszett az ötlet, de a megoldást nem látták kivitelezhetőnek, így két évig leveleztek a zirci apáttal, míg rászánták magukat arra, hogy 1862. augusztus 18-án, majd erre választ nem kapva 1862. október j-i levelükben újra kérjék a Budai Helytartó Tanácstól az iskola épületének visszaadását.

12 Az iskola épülete a cisztercita rend tulajdona volt és kerületileg a zirci apát irányítása alá tartozott. A rend szükségesnek tartotta a tanítás beindítását az épületben, ezért szorgalmazta a katonaság kiköltöztetését. A Budai Helytartó Tanács 1862. október 7-én döntött

13 az iskolaépület visszaadását illetően, de csak 1863. január 10-én válaszolt a kérelemre, miszerint a katonai célokra használt pécsi gimnázium épületének visszaadását elvileg jóváhagyta, amennyiben a városi tanács helyette más helyiségeket biztosít.

14 Rezsucsek Antal apát 1863. április 30-án újból kérte a városi tanács intézkedését az iskola épületének visszaszerzésében azzal a felajánlással, hogy amennyiben az épületet visszakapják, akkor egy nyolcosztályos gimnáziumot indítanak be. Az iskola felújítását a zirci apátság és a városi tanács közösen vállalná. Ugyanakkor részben lemond az iskola irányításáról és azt a városi tanácsnak engedné át. A fentieken kívül azonban kikötései is vannak; a városi tanács a beinduló gimnáziumban állítson be ének- és rajztanárokat, valamint a diákok testi nevelése érdekében vezesse be a gimnasztikát és ehhez alkalmazzon egy mestert. A gimnasztika bevezetésének fontosságát ekkor már sok felvilágosult ember ér-