Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - V. A sport fellendülése az I. világháború előtt

Jelentős versenyeredmények az igi

i-14-es években Az 191

1. esztendő igen jelentős év a megye sportjában, mert az előző év fejlődését követve új sportágak, új egyesületek jöttek létre és a meglévő egyesületekben is tervszerű, rendszeres élet folyt. Felborzolta a kedélyeket a BM rendelete, amely - a háborús készülődés közepette - előírta a Városi Tanácsnak, hogy kötelesek a középiskolák felső tagozatai számára ifjúsági lövésztanfolyamokat szervezni.

327 Neudwich Andor polgármester levelet intézett a középfokú iskolákhoz - főgimnázium, főreálgimnázium, felsőfokú kereskedelmi iskola - és elrendelte az ifjúsági lövésztanfolyamok tartását.

328 A lövésztanfolyamok tartásával azaz a testnevelés militarizálásával a testnevelő tanárok, illetve a tanárok jó része nem értett egyet. A pécsi főreáliskola nem ezek közé tartozott, ezt jelzi egy újságcikk is: „Itt emlékezünk meg arról, hogy intézetünk VII. és VIII. osztályú növendékeinek a fegyvergyakorlás és a céllövészetben már a múlt tanévben megkezdett kiképzését és gyakorlását tekintettel az önkéntesi év szolgálata előtt álló ifjúság érdekeire, nem különben a céllövészetnek honvédelmi szempontból való fontosságára ez évben is folytattuk, s ifjainknak e téren történt kiképzése Preusz Károly, főhdgy. buzgó vezetése mellett annyira előre haladott, hogy velük június 17-én már céllövő verseny volt tartható. A szép sikerrel végződött verseny után, melyen Baitz József ezredes, a tisztikar több tagjával, továbbá az intézeti igazgató, nemkülönben Mike Géza és Simon Béla tanárok is megjelentek . . .".

329 A HM küldte az érmeket és a Városi Tanács adott hozzá 50 koronát. A 19. Honvéd gyalogezred 1911-re is díjakat kért és kapott a Városi Tanácstól, amely igen fontosnak tartotta a BM-rendelet betartását.

330 A PAC megerősítette a vezetését a legutóbbi közgyűlésen és 16 tagú választmányt hozott létre 6 póttaggal. 1911-es év elején újjászervezték a szakosztályokat, s kinevezték a szakosztályok vezetőségeit. Atlétikai szakosztály: Szabó József, Fayl Jagelló és Győri Nagy László; vívó szakosztály: Szebeszta Imre, dr. Kőberling Nándor és dr. Móricz Ernő; tenisz szakosztály: dr. Visy Imre, dr. Siklósi István és Felber Artúr; labdarúgó-szakosztály : Rapos Béla, dr. Schwartz Gábor és Visnya Ernő. 1911. február 15-én már vívóversenyt rendezett a PAC amelyet Csiba István nyert meg. Komoly terveket készítettek erre az évre. A tenisz szakosztály 1 ezer, a labdarúgók 12 ezer koronás költségvetést készítettek. Bővítették az öltözőket, s a Városi Tanács engedélyével bevezették a vizet a sporttelepre.

331 A labdarúgócsapat utánpótlását is megszervezték és ennek hatására 40-50 diák és hadapród járt az edzésekre. A labdarúgó-bajnokság korán kezdődött és 1911. március 25-én a PAC Székesfehérvárral játszott és 3:3 arányú döntetlent ért el Pécsett, majd április 15-én Kaposváron a KAC-ot 3:2-re megverték, ezzel az eredménnyel megnyerték a bajnokságot. Tovább terebélyesedett a természetjáró mozgalom is. 1911. március 19-én megalakult a Természetbarátok Turista Egyletének Pécsi csoportja, amely a munkás természetjárás fejlesztését tűzte zászlajára. Az alakuló ülést a Pécsi Munkás Otthonban tartották a Zrínyi u. 13-ban. A központ megbízottjaként