Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - V. A sport fellendülése az I. világháború előtt

ezelőtt már ilyen működött? Sopronban most alakult meg újból, jó lenne, ha nálunk is megalakulna. Ezt követően karolta fel a PAC a város néhány legjobb lövőjét. Ebben az időben megjelentek Pécsett a görkorcsolyák is. 1909-ben néhány bal­esetet okoztak, mert a járdán közlekedve nem mindig tudtak megállni és nekimen­tek a járókelőknek. 1910 tavaszán Oberhammer Antal rendőrkapitány betiltotta a görkorcsolyázást a városban. Az újságíró bírálja a rendőrkapitány döntését, mivel Európa országaiban egyre jobban terjed ez a sport. 318 A PÜE 1910. március 16-án megtartotta közgyűlését és döntöttek, hogy május 7-én tartják az ügetőversenyeket. A Pécsi Napló gyakran foglalkozott a repülés úttörőivel és a kísérleti repülések­kel, amilyen Budapesten is volt néhány alkalommal. Pécsett egy Faludy Károly nevű színész készített repülőgépet, amelynek anyagi költségeihez a PAC is hozzá­járult. A repülő a pécsi bútorgyár udvarán készült a gyár segítségével. 1910. már­cius 23-án motor nélkül kipróbálták, de letörtek a kerekei, így még többször kellett vele kísérletezni mielőtt a motort beleteszik. 319 Később Faludy elkerült Pécsről és ezzel a „repülőláz" megszűnt, s sokáig nem érkezett hír róla, hogy mi történt a repülővel. Sokáig nem volt hír Faludy Károly operaénekes (Pécsi Nemzeti Színház) repülő­gépéről. Most hírt közölt a Pécsi Napló, hogy Nagykanizsán elkészült a gép és Faludy kipróbálta, de leesett vele és a gépe összetörött, Faludy pedig megsérült. Később ezt módosította az újság oly módon, hogy a gépet ki lehet javítani és Fa­ludy sérülése sem komoly. A Pécsi Napló március 15-i számában írják, hogy „tegnap nagyon szép idő volt és a város apraja-nagyja a Mecsekre ment kirándulni. Lényegében a pécsiek ter­mészetszeretetére épült a város legnagyobb egylete a Mecsek Egylet. A ME ápri­lis 2-án tartotta meg közgyűlését. Taglétszámuk tovább gyarapodott 10 örökös, il­letve alapító tagot vettek fel 1909-ben és 204 rendes tagot. A főmérnök elköltözött Pécsről, így a közgyűlés Rauch Jánost választotta meg új főmérnökének. A PAC Pécs város második legnagyobb sporegyesülete lett és korán megkezdte működését a szabadtéri sportágakban. Labdarúgóit benevezte a Dunántúli Baj­nokságba. Teniszezői elkezdték az edzéseket. A pályákat, öltözőket felújították. A PAC-nak ekkor már négy teniszpályája volt és meghirdették, hogy heti egy­napos használatért egyének és csoportok 60 koronáért egész évre bérelhetnek pá­lyákat. A PAC teniszezőivel együtt száz ember teniszezett ebben az időben rendsze­resen. A PAC pályáin kívül még magánpályák is működtek Pécsett, s ott is élénk volt az élet. 320 1910. május 26-án a MAC labdarúgói kirándultak Pécsre és a PAC csapatát 7:i-re megverték. A MAC nagyon jó csapat volt, mégis figyelmeztető volt a vereség, melynek az volt a tanulsága, hogy az utánpótlással jobban kell foglal­kozni. Ezért a VKM-hez fordultak és engedélyt kértek ahhoz, hogy középiskolások tagjai legyenek a PAC-nak. Ezt a VKM miniszter engedélyezte, így a PAC igen jó ifjúsági csapatot hozott létre. Pécsett a Búza téren egy cirkusz vert sátrat és meghirdették, hogy Európa leg­jobbjainak részvételével díjbirkózást rendeznek, a díj 1500 korona. Az egész kon­tinensről jöttek a nevezések. Pécsről Czája József profi birkózó jelentette be indu­lását. 321 A Pécsi Napló foglalkozott a legközelebbi tanácsülés tervezett napirendjével -

Next

/
Thumbnails
Contents