Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - V. A sport fellendülése az I. világháború előtt

tak be. A PTE közgyűlésén tiszteletbeli elnöknek választották dr. Egry Béla országgyűlési képviselőt, aki az 1890-es években a PAC elnöke volt. Helyiséget kapott a Mecsek Egylet az új városházán, ahol nemcsak irodáját, de nagyranőtt sportkönyvtárát is elhelyezhette. A PAC választmányi ülésén örömmel számoltak be arról, hogy a taglétszámuk 200-ra emelkedett, s a nyáron rendezett labdarúgó-, vívó- teniszversenyek mindig jelentős közönség előtt folytak. A vívóiskolára olyan sokan jelentkeztek, hogy nem fértek be a terembe. A PAC ebben az évben belépett a MUSZ-ba, a Magyar Lawntenisz Szövetségbe, az MLSZ-be, valamint alapító tagja volt az Atlétikai Szövetségnek, ezért a MASZ a PAC-ot bízta meg az Atlétikai Dunántúli kerület megalakításával, és ennek elnökéül a PAC elnökét, Zsolnay Miklóst választották meg. Zsolnay Miklós ebben az évben a kiállítás sikeres megrendezéséért és annak sportprogramjáért a város díszpolgárává választották. A Pécsi Napló 1908. január i-jei számában közli Buzási Ábelnek, a ciszterci gimnázium főigazgatójának nyilatkozatát, mely szerint a gimnázium négy osztályteremmel és tornateremmel bővül. Többre nincs pénz, mert gyakorlatilag nyolc osztályteremre volna szükség, hiszen az alsó négy osztályt párhuzamosítani kellene. A Pécsi Lóverseny Egylet választmánya 1908. január 4-én ülést tartott, melynek témája a január 5-i közgyűlés előkészítése volt. Az ülésen id. Jeszenszky Ferenc országgyűlési képviselő elnökölt, s elhatározták, hogy a lovasversenyeket május 23-án tartják, s ismét lesz ügetőverseny is. Bejelentették, hogy az egylet évkönyve március végén megjelenik.

2

'

6 A PTE komoly harcot folytatott a torna sportág fejlesztéséért. A tornacsarnokban lévő tornaszerek, amelyeket a PTE tornászain kívül Pécs összes középiskolása is használt, teljesen tönkre mentek. A PTE többször kezdeményezte a városi tanácsnál azok cseréjét, de erre nem került sor.

2

'

7 így a PTE a megrendelt svéd tornaszereket ideiglenesen a polgári leányiskola Mária utcai kisméretű tornatermében helyezte el. A PTE sikeresen folytatta a női tornászat fejlesztését is. Az állandóan edzésre járó nők száma 30-36 között mozgott. (PN, január 5.) A Pécsi Napló 1908. janáur 16-i számában a jégsporttal foglalkozik, s kifogásolja, hogy a 30 éves működés után megszűnt a Pécsi Korcsolya Egylet - az újság szerint megszűnését az okozta, hogy évekig enyhe tél volt. Most viszont hideg van, de csak zugkorcsolyapályák vannak, ahol magas a belépődíj, de a feltételek roszszak, gyakoriak a balesetek. A Pécsi Napló január 17-i számában érdekes hír jelent meg: Ülésezett a Szigeti városi társaskör a szigeti külvárosi iskola tornatermében. Hogy mikor épült fel ez a tornaterem, nincs róla tudomásunk, de az iskolák óriási erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy önálló tornateremmel rendelkezzenek. A PTE 1908. február 16-ára, alakulásának harmadik évfordulójára dísztornával készült. A férfi csapat mellett 50 női tornász fellépését is tervezték és a kaposváriak is jelentkeztek. A testnevelés és sport szempontjából az 1908-as év csendes évnek ígérkezett, hiszen mindenki úgy gondolta, hogy a sportegyesületekből a kiállítás keretében rendezett versenyek sokat kivettek, a vezetőkből, sportolókból egyaránt, de anyagilag