Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején
Nagyon aktív egyesületi életet élt a ME. Ebben az évben engedélyt kértek a kantavári forrás befoglalására, valamint a mellette lévő tisztáson egy kis menedékház építésére. 238 Ugyancsak engedélyt kértek egy fabódé felállítására a Tettyén, amelynek bevételét a Tettye átépítésére szánták. Ezen résztvettek a Pécsi Dalárda, a Pécsi Polgári Daloskör, a tűzoltó egyesületek, a honvéd zenekar, több cigányzenekar, s számos tréfás játékot, mint pl. „bikaviadalt" rendeztek, s tombolát. Egy női zenekar is fellépett. A rendezvényen Reéh György volt a vezér, népszerűen a Tettye királyának nevezték. A középiskolák mellett a pécsi polgári fiúiskola is megtartotta 1904. június 25-én az évzáró tornaünnepélyét, de ebben az időben már egyre több elemi iskola is tartott ilyen jellegű tornaünnepélyeket, elsősorban a mecsekszabolcsi, a pécsbányatelepi, a belvárosi, a gyárvárosi és a szigeti külvárosi iskolák. A tornaoktatásról, valamint a személyi és tárgyi feltételekről nem sok emlék maradt fenn, de az évvégi tornaünnepélyek, az iskolaévben tartott kirándulások azt mutatják, hogy volt aktív tornaoktatás az iskolák nagy részében, és a vidéki városokban is. Egy rossz hír érkezett a koburgi nemzetközi sakkversenyről, amelyen a pécsi színekben résztvett dr. Bródy Miklós is. A Pécsi Napló c. újság szerint reggel rosszul lett és az orvosi vizsgálat után visszalépett a további versenyzéstől. 23 * Az eset valószínűleg nagyon megviselte Bródyt, mert ettől kezdve nem hallani a Pécsi Sakk Kör tevékenységéről sem. Valószínűleg a sakk-kör vezető nélkül maradván, megszűnt. A Pécsi Napló gyakran foglalkozott a lövészettel, mint „hasznos sport"-tal, de hiába bizonygatta fontosságát, ez a haldokló Lövészegyleten nem segített. Néhány lövészetet még tartottak, de versenyt már nem és a PLE vezetősége sem tudta már összefogni az egyletet. így a megszűnése csak idő kérdése volt. Annak ellenére, hogy ebben az időszakban egyre többet lehetett hallani a háborúról, a háborús lehetőségekről és egyre több vezető kezdeményezte a lövészet bevezetését, kiszélesítését a tömegek számára. Különösen a katonák jártak ebben az élen, de a lövészegyletek működéséhez pénz kellett, s azt senki sem adott. A megye sportja ebben az időszakban - kisebb fcllángolásoktól eltekintve - két városra korlátozódott: Mohácsra és Pécsre. Mohácson csak az MTE, Pécsett pedig a PAC, a Pécsi Polgári Torna Egylet, a Mecsek Egylet, a Pécsi Lóverseny Egylet, a Pécsi Korcsolyázó Egylet tevékenykedett. Ezen egyesületek közül hivatása magaslatán a ME, valamint a „lóversenyegylet" állt. A többi csak vegetált, mert súlyos anyagi gondjaik voltak. Korábban a Pécsi Kerékpáros Egyletnek. Siklóson, a PBSE-nek Villányban volt kihelyezett kerékpáros szakosztálya, de a kerékpáradóval ezek is megszűntek. A PAC-nak ebben az évben halvány volt a tevékenysége. Néhány hónapig itt tevékenykedett Tonio Terza olasz vívómester, de a többi szakosztályok alig működtek. A labdarúgás teljesen megszűnt, annak ellenére, hogy egyre több fiatal kívánt sportolni. A többi egylet tagjai időnként összejöttek egyegy edzésre, gyakorlásra, de legtöbbször csak egy közös vacsorára. Sajnos ebben az időben sem a tanács, sem a politikai pártok és a szakszervezetek sem ismerték fel Pécsett a sport támogatásának fontosságát. Megszűnt a Pécs-Baranya is, mert senki sem támogatta, ez az egyesület volt az első, amelyik egyszerű emberekből, tisztviselőkből, művezetőkből és kisiparosokból állt. A fenti hozzáállás miatt arra még egyáltalán nem volt lehetőség, hogy munkás sportegyesület alakuljon. Bár a
