Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején
s az igazgató Lauber Viktor. A választmányba 12 nő került és elhatározták, hogy a következő évi közgyűlésre új alapszabályt is készítenek. A Pécsi Nemzeti Színház kiváló karmestere dr. Bródy Miklós érdekes kezdeményezéssel állt elő. Nagy sakkozó hírében állt és eddig már 15 nemzetközi sakkversenyen vett részt. Most mozgalmat indított sakk-kör alakítására. Az előkészítő bizottság kért mindenkit, hogy 1904. január 25-én fél 6 J kor jelenjen meg az „Otthon Kávéház"-ban, ahol az alakuló ülést megtartanák. Bródy Miklós dr. megígérte, hogy a jelentkezőkkel szimultánt játszik. A meghirdetett alakuló ülésre mintegy 30 sakkozó jött el, de lényegében az alakuló ülést 1904. február 3-ra halasztották, s megválasztották az előkészítő bizottságot, melynek dr. Bródy Miklós lett az elnöke, a jegyzőkönyvet Dőmel Anzelm újságíró vezette. Az alapszabály elkészítésével dr. Bródy Miklóst, Krausze Ignácot, Geltsch Frigyest, Dőmel Anzelmet és Dómján Andort bízták meg. 236 Megszokott dolog volt már, hogy az év elején megjelenik a Mecsek Egylet évkönyve, amely tartalmazta a legfontosabb adatokat. Az évkönyv szerint a ME-nek 22 örökös, 55 alapító és 797 rendes tagja volt. Elhatározták, hogy a közgyűlést 1904. február 7-én tartják. A tagok nagy része igen jelentős összegekkel támogatta az egyletet. Hetyei Sámuel püspök végrendeletében 200 koronát hagyott az egyletre, Hamedli Gyula fényképész pedig amikor meghalt, a vagyonának kétharmad részét hagyományozta az Egyletre, ez igen jelentős összeg volt, mert az összvagyonát 15-20 ezer koronára becsülték. Ennek fejében azt kérte, hogy építsenek egy utat és azt feleségéről „Irma" útnak nevezzék el. Nem sokkal utána Berlinben meghalt dr. Mócs Szaniszló paptanár, az egylet rendkívül aktív tagja, s az egyik épülő utat róla nevezték el „Szaniszló" útnak. A ME végül is 1904. február 8-án tartotta közgyűlését, amelyen megtárgyalták az elmúlt évi kiváló eredményeket, és meghatározták a feladatokat. A vezetőségben nem történt változás. 1904. február elején jelentkezett az MLSZ is és kiírta a vidéki bajnokságot. Az országot 8 kerületre osztották, s az egyik kerület székhelye Pécs lett. A kiírásban szerepelt, hogy nevezni március 21-ig lehet a vidéki bajnokságokra. Sajnos a kitűnően rajtolt PAC csapata szétszéledt és nem nevezett a bajnokságra, hiszen nem volt hol játszaniok. Bár időnként még össze-összejöttek rugdalni a labdát, annak a reményében, hogy előbb-utóbb megoldódik a pályagondjuk. A Pécsi Napló 1904. február 13-1 számában örömmel írja, hogy Pécsett eltörölték a kerékpáradót. A Pécsi Napló már az adó bevezetésekor tiltakozott ellene, a Pécsi Közlöny viszont helyeselte s most örömmel újságolta a tanács döntését. Az írás szerint az adó bevezetése előtt Pécs vezetett a kerékpárok számát illetően, most pedig alig van 30-40 kerékpár. A cikkíró értesülése pontatlan volt, mert a kerékpáradót csak évek múlva törölték el, a hivatkozott tanácsi döntés csak a szigorításokat vetette el. A Pécsi Hírlap azt adta tudtul, hogy Budapesten új sportlapot adtak ki, „Sporthíradó" címmel. így az elmúlt évben megjelent „Sport Világ" mellett már a második országos sportlap jelent meg a sportszerető emberek örömére. Ugyanakkor a pécsi újságok is rendszeresen foglalkoztak sporttal. A Pécsi Lóverseny Egylet is közzétette az 1904. május 7-én és 8-án megrendezésre kerülő díjlovagló, díjugrató és ügetőverseny kiírását. Ugyancsak a Pécsi Naplóban jelent meg, hogy Magyarországi tornaegyletek
