Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

jávai óriási sikert aratott. De kitűnően vívtak a PAC versenyzői is, akik végre versenyzési lehetőséghez jutottak. Az ünnepségen 1007 korona bevétel volt és 727,46 korona kiadás, a maradvány 50%-a pedig a MAC-é lett. A mérkőzés híre hamar eljutott Eszékre és a Hrvatszki Sokol ajánlkozott, hogy Pécsre jön játszani. A mérkőzésre 1900. július 22-én került sor és ezen a PAC 4-3 arányban nyert. A mérkőzés után az őszi eszéki visszavágóban is megállapodtak. A PBSE nagyon aktív volt és ebben az évben is rendszeresen megtartotta kerékpártúráit, május 6-án Mánfára, 13-án Csokoládéra, 20-án Pellérdre, 24-én a sórosi csárdához, 27-én Szentlőrincre. Ez a felsorolás is mutatja aktivitásukat, de azt is, hogy a kerékpársportban jelentős visszalépés történt a versenyektől a túrázásokhoz. Egyévi versenyszünet után a PBC is jelentkezett és 1900. július i-jén országos versenyt rendezett a saját pályáján. A verseny érdekessége, hogy ezen a versenyen volt az első motorvezetéses kerékpárverseny Pécsett, amelyet Kari Larwin nyert meg, s a motort Andreas Luszin vezette. Alaprekordot állítottak fel a 25 km-en 30:3 i-es idővel, ez lényegében osztrák-magyar rekord volt. A verseny megrendezése nagy erkölcsi siker volt a PBC-nek, de anyagilag egy újabb csődöt jelentett és az a szándeka a PBC-nek, hogy megpróbáljon talpra állni, sajnos nem sikerült. Ebben az is közrejátszott, hogy a kerékpárpálya messze volt a várostól és oda fiákcrrel kimenni pénzbe került. Az iskolai testnevelés fellendítése nem ment könnyen. Ezt mutatja az is, hogy az iskolai játszóterek kialakítására kiadott rendelet előtt 9-10 évig folyt a vita annak szükségességéről, noha Bcrzeviczy Albert kultuszminiszter már 1890-ben felvetette ennek szükségességét a képviselőházban: játszóterek létesítését, versenyek rendezését, sőt katonai rendgyakorlatok iskolai bevezetését sürgette.'-1 Pécset az iskolai testnevelés fejlesztéséhez megvolt a jószándék, hiszen nemcsak a középiskolák testnevelésével törődtek, hanem a szigeti, budai külvárosokban, valamint a belvárosi elemi, az izraelita népiskola, a polgári fiú- és a leányiskola is rendelkezett szabadtéri tornaszerekkel, sőt a két utóbbi kis tornateremmel is. Folytatódott a labdarúgás fejlődése: A PBSE megegyezett a PBC-vel, hogy a kerékpárpáiya belsejében fuballpályát létesít, s megszervezi csapatát is. A sajtó útján közli, hogy akik e sportot űzni akarják, forduljanak Andreczky Ernő egyesületi titkárhoz, s ő felvilágosítást is ad.

222 A Pécsi Közlöny 1900. július 26-i számában arról ír, hogy bekövetkezett a kerékpárgyárak alkonya. Pl. a németországi kerékpárgyárak leálltak, mert nincs vevő. Gyakorlatilag ezt okozta a kerékpáradó európai bevezetése, amelyből Magyarország sem akart kimaradni. Bár az európai országokban a kerékpárgyárak és az állam is támogatta a kerékpár-egyesületeket, ez Pécsen nem történt meg. így a kerékpár-egyesületek a bevezetett adózás, valamint a támogatás hiánya miatt lassan megszűntek. Pécsett a PBSE tartotta magát és gyakran rendezett túrákat nagyritkán országúti versenyeket is, mint pl. augusztus 12-én kerékpáros távversenyt rendezett Pécs-Szederkény-Mohács-Főherceglak-Villány-Siklós-Pécs útvonalon. Ugyanakkor a Pécsi Polgári Kerékpár Egylet szép lassan feloszlott, 1899-ben már egyetlen versenyen sem vettek részt és túrát sem szerveztek. A Bicykli Club is megpróbálta összeszedni magát és hozzákezdtek a Pécs-Budapest távverseny újbóli megszervezéséhez, hogy ezzel megkíséreljék a kerékpársport iránt felkelteni az érdeklődést. A versenyt szeptember 8-9-én akarták megrendezni, de ez az időpont