Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM A HÚSZAS ÉVEK DEREKÁN

égetők, összesen 450 munkás sztrájkolt. A három hétig tartó egységes töretlen ellenállás eredménye részleges volt.

52 A 80%-os béremelés helyett $5— 60%-OS emelést hajtottak végre a különböző területeken, valamennyi természetbeni követelést teljesítette az igazgatóság 153 A sztrájk után megindított titkos nyomozás fényt derített a mozgalom hátterére. A sztrájkot megelőzően rendszeresen a Népszavát kezdték terjeszteni, és több agitátor a készülő általános sztrájkra hívta fel a munkásság figyelmét. A sztrájk kidolgozója és vezetője az egy hónapra a beremendi cementműben a kazánkovács csoportban dolgozó Szeledics Pál volt, aki korábban a budapesti vas- és fémmunkások szakszervezetének bérmegállapító bizottságában tevékenykedett. A sztrájk előkészítése után váratlanul felmondott és Budapestre visszautazott, másnap kirobbant a sztrájk. A mozgalom elindításában és vezetésében nagy szerepe volt Tanics István és Panner István cementgyári munkásoknak. Panner a cementgyár főbizalmija volt. A csendőrség nyomozása miatt a sztrájk beszüntetéséért folytatott egyeztető tárgyalástól távolmaradt s így kivonta magát a megfigyelésből, s nem vált lehetségessé a politikai szálak és a kapcsolatok kiderítése. A nyomozás során fény derült, hogy az országos vas- és fémmunkás szövetséggel és a MÉMOSZ vezetőivel voltak kapcsolatban, a sztrájkot a pécsi építőmunkás helyi csoporton keresztül szervezték. Király József pécsi lakatosmunkás, aki korábban a cementmű vasmunkásai között önálló szakszervezetet akart létrehozni és ezért elbocsátották 1923 decemberben a beremendi üzemtől, szintén részt vett a szitrájk megszervezésében, és összekötő volt a pécsi szakszervezeti vezetőség és a sztrájkvezetők között.

54 A stabilizáció időszakában a pécsi szocialista szakszervezeti munkásság bér- és sztrájkmozgalmának karakterét a bányamunkásság és az építőmunkásság adta meg,, szervezettségük magasan felülmúlta valamennyi szakmáét. Mindkettőnek természetesen tömegénél fogva is a legnagyobb súlya volt és olyan helyi csoporttal rendelÖZVEGYSÉGÉ LYA L, 4 P SZABÁLYZATA TAGSÁGI IGAZOLVÁNY p $0 „Á tag k&í.jííinti A tag ne Foglalkozása: f .:^/£**A^ Születési helye és Szociáldemokrata tagsági könyv (1924) Szociáldemokrata „özvegysegélyalap' tagsági igazolványa