Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
FÜGGELÉK
harmadik kötet: az 1929-1944 közötti korszak alapvető dokumentumait tette közzé. A két utolsó kötetet a Baranya megyei Levéltár készítette el, s azok a „Baranya Monográfia Sorozat" részeként jelentek meg. Ugyanebben az időszakban Babies András-Molnár István-Szita László gyűjtése és szerkesztésében a Dunántúli Tudományos Intézet kiadásában jelentek meg a Baranyai-pécsi munkásmozgalom válogatott bibliográfiái, amelyek a teljesség igényével adták közre a könyvészeti anyagot és 1867-1972-ig megjelent sajtócikkeket. A válogatott dokumentumgyűjtemény és a válogatott bibliográfia publikálása fellendítette a munkásmozgalom helyi kutatását. Ugyanakkor lehetővé vált elindítani a munkásmozgalom baranyai-pécsi történetének monografikus feldolgozását. Világossá váltak a helyi specialitások, továbbá a sajátos korszakhatárok. 1977-ben, az addigi feltárások eredményeit felhasználva, elkészülhetett Magyarországon először, monografikus méretben: ,,A munkásmozgalmi emlékhelyek Pécsett" című munka Szita László tollából, Borsy Károly szerkesztésével, a levéltári munkatársak (Móró Mária Anna, Sándor László, Tegzes Ferenc, Vargha Dezső, Zeleni Ferenc) közreműködésével. E munka elsősorban topográfia-történeti kérdéseket tisztázott. Ezen túl a helyi, főleg a pécsi munkásszervezkedés és mozgalom összefoglalóját is adta. Nem feledkezhetünk meg azokról a szerzőkről sem, akik az elmúlt négy évtized során egy-egy részkérdést oldottak meg, vagy egy-egy korszakot dolgoztak ki tanulmányaikban, amelyeknek eredményei beépültek a monográfiába. A legjelentősebbeket felsorolva látható, hogy figyelemre méltó előmunkálatokat használhatott fel a jelen két kötetet publikáló szerzőgárda. T. Mérey Klára a baranyai agrárszocialista mozgalmat már az ötvenes évek második felében feldolgozta, kiterjesztve vizsgálatait az egész Dunántúlra. Szinkovich Márta: „Baranya megye munkásmozgalmának rövid történeti áttekintése" című tanulmánya a helyi mozgalom és párttörténet vázlatának tekinthető. Ugyancsak az ő nevéhez fűződött a munkásmozgalmi személyiségek biográfiai kutatásának megindítása, amelyet 1968-ban „Munkásmozgalmunk harcosai" címen adott ki az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. Ezen összefoglaló szándékkal született művek mellett nagy jelentőségűek azok a monográfiák, amelyek egy-egy ipari ágazat vagy üzem történetét tárgyalják és benne jelentős helyet biztosítottak a munkásmozgalomnak. Ezek között a legfontosabb munkák: Babies András: „A komlói kőszénbányászat története". A hatvanas évek végén megjelent „Az észak-mecseki kőszénbányászat története", a legkevésbé feldolgozott terület munkásmozgalmát foglalta össze. Számos pécsi üzemtörténeti monográfia látott napvilágot a hetvenes években, amelyek a gyár munkásmozgalmával is foglalkoztak. így az 1970-ben megjelent „A pécsi Légszeszgyár 1870-1970" c. monográfia, a Sopiana gépgyár története, majd a későbbi gyártörténeti monográfiák közül a Déry János-Gungl Ferenc-Jancsi Gyula által készített: „A pécsi kesztyűgyár története" foglalkozott figyelemre méltóan a munkásság helyzetével és mozgalmával. A vidék, azaz a megye városainak munkásmozgalmát azonban mindössze egyetlen jeles munka foglalta össze: Sarosácz György: „Mohács munkásmozgalma 1918194 1 E téren teljesen új kutatásokra kellett irányt venni.
