Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

A MUNKÁSMOZGALOM ÚJJÁSZERVEZÉSE A SZERB MEGSZÁLLÁS UTÁN

dolgozó népét. . ." Szabadságot követelt mindenki részére, hadakozott mindenkivel, aki nem szociáldemokrata. Követelései általános követelések, ez önmagában még nem lenne hiba, az azonban már bírálható, hogy az országos vezetőség 22-i kiáltványából csak részleteket ragadott ki a röplap.

125 Az ezt követően kiadott és terjesztett agitációs anyag azonban már határozottabb hangú, követni igyekezett a munkásság felfűtött hangulatát.

126 A bányamunkások nagy választási győzelme a helyi „munkásképviselők" választásán, a parlamenti választási gyűlések hangulatának alakulása a II. kerületben, mind több összecsapás a szociáldemokrata plakátokat pusztító jobboldali csoportok és a munkások között, siettették a hatóságok fellépését, a választási küzdelembe való fokozott beavatkozását. A pártszervezet már április 19-én követelte a választási lajstrom újabb revízióját, mert egész sor munkásház maradt ki a választásra jogosultak összeírásakor.

127 A párt határozatot hozott, amelyben az országos választmányon keresztül a Belügyminisztériumnál tiltakozott a választási visszaélések ellen. 20-án a Munkásban napvilágot látott újabb közlemény szerint a II. kerületben ismét olyan utcák maradtak ki a választási lajstromból, amelyben zömében munkások laktak.

128 Április 30-án a pártszervezet megjelentette újabb választási plakátjait, a munkásokra bízva ezek megvédését. A falragaszok ellen elkövetett „merényletek" miatt másnap „tömegesen jelentkeztek ... a védelmi munka ellátására . . ,"

129 Az agitációs sikerek láttán, a hatóságok sugalmazására, a nyomda a Munkás lapbizottságát váratlanul áremeléssel lepte meg. Az előállítási költséget olyan magasan állapították meg, hogy április 29-i ülésen a pártválasztmány a bizalmiak és a szakszervezeti bizottság együttes ülése kénytelen volt az előfizetési árat tekintélyes öszszeggel felemelni.

130 Másnap megjelent a párt- és a szakszervezetek felhívása a lap támogatásáról, amelynek eredménye nem maradt el. A szakszervezeti csoportok mulatságokat és színi előadásokat terveztek május elsejére, amelynek bevételeiből kívánták a lapot támogatni.

131 Április 30-án a hatóságok minden gyűlést betiltottak. A pártvezetőség teljes munkaszünetről hozott határozatott és május i-én kirándulást rendezett a Tettye-Kisrét^Kakukk-csárda úvonalon, amelyre nagy vendégsereget is meghívott. A műsort a Gutenberg Dalkör és a munkásszínjátszó adta. Ez alatt gyűjtést szerveztek, amelynek összegét a lapbizottság a nyomdai előállítás költségeinek a kiegészítésére fordíthatta.

132 Ugyanekkor a szabolcstelepi csendőrség előállította azokat, akik a községen át igyekeztek a választói gyűlésre, másokat pedig a Népszava terjesztése miatt.

133 A párt május 3-án Cassián telepen, 6-án, 9-én Gyárvároson, Pécsbányatelepen és ismét Cassiánban, 11-én és 14-én a Szigeti külvárosban, 16-án a régi Sörházban, 23-án a Tettyén tartott választógyűléseket, amelyeken hozzávetőlegesen 30 ezren vettek részt.

134 A párt még hat gyűlést tervezett, ezekre azonban a 23-án megjelent általános tiltó rendelet következtében nem kerülhetett sor. A rendelet és általában a választást akadályozó törvénytelenségek ellen május 23-án a választási bizottság és ugyanakkor Esztergályos János is tiltakozott. Nyílt levélben fordult „Pécs II. választó kerületének dolgozó embereihez!", tiltakozva a jogfosztás és az erőszak ellen.

135 A Gömbös Gyula választási vezérkara által hozott generális tiltó rendelkezés nagy felzúdulást váltott ki Pécsett is, és általában a szociáldemokrata jelölt felé