Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
FÜGGELÉK
12. Sásdon megválasztották a megyei munkástanács, a megyei munkástanács intézőbizottságának tagjait, a járási munkástanács intézőbizottságának tagjait, valamint a járási birtokrendező és termelési bizottság tagjait. 24. A vármegyei direktórium rendeletet bocsájtott ki az első szabad május elseje megünneplésére. Május 14. A belügyi népbiztos Kiss Rolandot nevezte ki a megye meg nem szállt részére teljhatalmú politikai biztosnak. 20. A Forradalmi Kormányzótanács Hajdú Gyulát kinevezte a megye területére kormányzótanácsi biztosnak. 23. Az Igazságügyi Népbiztos engedélyezte a megyei intézőbizottságnak a szocialista bíróság megszervezését. Június 7. A Forradalmi Kormányzótanács XCIV. számú rendelete alapján Sásdon felállították a Forradalmi Törvényszéket. Létrehozták a községekben megalakult közművelődési bizottságok munkáját összefogó Közművelődési Tanács Intéző Bizottságát. 14. Megalakult a vármegyei direktórium művelődési osztályának intézőbizottsága. 15. A tömegbázis szélesítésére, a területen élő szocialista gondolkodású emberek összefogására Sásdon megalakult a Szocialista Pártkör. Június 25. Megkezdte működését a megyei Forradalmi Törvényszék. Július 31. Megszűnt a ,,Sásd és Vidéke". Megérkezett Sásdra a Forradalmi Kormányzótanács utolsó intézkedése, melyben egyes hivatalos elnevezések megváltoztatásáról szólt. Augusztus 2. Ülést tartott a Magyarországi Szocialista Párt sásdi alapszervezete, ahol a közellátási nehézségek miatt az élelmezési megbízott felelősségre vonását kezdeményezték. 3. A Baranyavármegyei Munkástanács ülést tartott, amelyen megalakították a Közegészségügyi Bizottságot, 3 tagból álló bizottsáságot bízott meg a munkástanácsok működésének megvizsgálására, megvitatta a pártkörök-községi direktóriumok-munkástanácsok közt felmerült ellentéteket. 7. Sásdon átvették a hatalmat az ellenforradalmi kormányzat képviselői. 9. A Vörös Hadsereg Pécsi Bányászönkéntes Határvédő Zászlóalja és a hozzá csatlakozott forradalmárok, mintegy 5-6000 fő, átlépve a demarkációs vonalat, Árpádtetőn letette a fegyvert a szerb katonaság képviselői előtt. AZ ANTANT-SZERB MEGSZÁLLÁS IDŐSZAKA 1918 November 14. Bevonultak Pécsre a szerb megszálló csapatok. 15. Felállították a szervezett munkásokból álló nemzetőrszázadot. 18. A tanítók gyűlése kimondta csatlakozását a pécsi szakszervezeti bizottsághoz. 19. A megszálló hatóság feloszlatta a nemzetőrszázadot. 20. A színészek kimondták csatlakozásukat az Országos Színész Tanácshoz. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének vezetősége úgy határozott, hogy a megszállás ellenére a Pécs környéki bányászok továbbra is az országos szövetség tagjai maradnak. 21. A Pécsi Nemzeti Tanács tiltakozott az antant-szerb megszállás ellen. 23. Létrejött a közalkalmazottak szakszervezetén belül a színészek szakosztálya. December 3. Az összes politikai pártok, állami szervek és közigazgatási szervezetek nagy népgyűlést tartottak, ahol a megszálló hatalmak anexiós törekvései ellen tiltakoztak. 4. A megyében a szociáldemokrata pártszervezetek népgyűléseket tartottak tiltakozásul az anexiós törekvések ellen. 8. Megalakult a Magyar Hírlapírók Országos Szövetsége Pécsi Csoportja. 22. Megalakult a Keresztény Szocialista Párt. Az Apolló moziban Hajdú Gyula zsúfolt nézőtér előtt előadást tartott „Mit hozott a demokrácia" címen. 1919 Január 10. Meghalt Szabó József, a pécsi szociáldemokrata pártszervezet titkára. 12. Megalakult a Magyarországi Vasutasok Szövetségének Pécsi Helyi Csoportja. 18. Az antant csapatok megszállták Komlót. Február 21. Éjfélkor megállt a megszállt megye területén minden vonat, jeladásként a másnap kitörő politikai sztrájkhoz. 22. Reggel 9 órakor kitört a városban az általános politikai sztrájk. 25. A megszállók házkutatást tartottak a Munkás Otthonban és az itt lévő egyleti irodákat bezárták. Túszként letartóztatták és Szerbiába szállították Hajdú Gyulát, Makay Istvánt, Blaskovich Ivánt, Fischer Bélát, és még számos személyt a város vezetői közül. Komlón a bányászok egy része felvette a munkát. Március 3. Újból általános sztrájkba léptek a komlói bányászok. 20. Kivonultak az antant megszálló csapatok Komlóról.
