Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
FÜGGELÉK
Május 1. Minden üzem leállt, délután az üzletek is bezártak, este a munkáskaszinóban ünnepeltek a munkások. 16. Sztrájk tört ki a mecsekszabolcsi, vasasi, somogyi és a pécsbányatelcpi bányákban. Nyolc órai munkaidőt, a háborús pótműszak eltörlését, béremelést és az élelmiszeradagok felemelését követelték. Július 14. Eltörölték az előzetes cenzúrázást a ,,Munkás"-saI szemben. Augusztus 5. A háború alatti első nagy pártértekezlet zajlott le a ,,Winklcr"-félc moziban és környékén. A 2000 főnyi tömeg előtt a választójogról, a békéről hangzottak cl beszédek. Végül Szabó József bejelentette, hogy a pártszervezet megkezdi munkáját. 11. Szociáldemokrata népgyűlés a békéért. Szeptember 7. A vasúti munkások gyűlésükön a szervezkedés fontosságát hangsúlyozták. 9. 1500 bányász munkásgyülésen követelte Mecsekszabolcson az élelmiszerárak csökkentését. A 10 órás munkaidőt a gyenge ellátás miatt képtelenek teljesíteni. Október 18. A Népmoziban a szociáldemokraták gyűlést tartottak a dohánygyári munkások és munkásnők részére. 24. Megalakult a „Dohánygyári Nők és Férfiak Szociáldemokrata Szakszervezeti Csoportja" a Dohánygyárban. November 10. Megalakult a németajkú szocialista bányamunkáscsoport. Alakuló gyűlésükön elítélték a háborút. 17. A „Munkás" nagy vezércikkben üdvözölte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét és a békefelhívást. 24. A „Munkás" türelmetlen hangon követelte a kormánytól az oroszországi békcfclhivásra adandó pozitív választ. 27. A szociáldemokrata pártvezetőség nyilvános pártértckezlctet tartott a „Nagy Vigadó"ban, ahol a békéről, a munkásság és a háború kapcsolatáról volt szó. December 2. Nagyszabású békegyűlés volt az Uránia moziban. A hallgatóság elfogadta a fővárosi munkásság békehatározatát. 1918 Január 18. Megalakult a „Verband der Porcelanarbeiter in Fünfkirchen". 21. A komlói bányászok csatlakoztak az országos háborúellenes tüntető sztrájkhoz. A Pécs vidéki bányákban sztrájkba léptek a békéért, az általános választójog behozataláért, a közélclmezés javításáért. 22. Az Irányi Dániel téren 8000 fő részvételével hatalmas békegyűlés volt. Ezt követően a tömeg a városon vonult végig, éltetve a békét. 28. Újjáalakult Szászváron a „Magyarországi Munkások Rokkant- ést Nyugdíj Egylete" helyi fiókja. február 13. Pécsbányatelepcn sztrájkba léptek a bányászok, a nagyarányú bcvonultatások elleni tiltakozásul. 14. Csatlakoztak a mecsekszabolcsi bányászok is az előző napon kirobbant pécsbányatelcpi sztrájkhoz. 15. Sztrájkba léptek a somogyi, vasasi bányászok is. A bányavidékre katonai karhatalmat vezényeltek ki a csendőrség megerősítésére. Április 6. Megalakult a „Magyarországi Bányaés Kohómunkások Országos Szövetségének Somogyi Helyi Csoportja". 14. Megalakultak a „Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének" helyi csoportjai Pécsbányatelepen, Mecsekszabolcson, Vasason, Hosszúhetényben, Komlón, Mánfán. 15. Szászváron megalakult az országos bányászszövetség helyi csoportja. 22. A bányakapitányság elutasította a Pécs-vidéki bányák 10 órás műszakról 8 órásra való átállását. Tüntető munkabeszüntetés volt Pécsett, követelték az anexiómentcs békét, az általános választójog mielőbbi törvényre emelését, állást foglaltak a Tisza-kormány kinevezése ellen. 24. A komlói bányászok csatlakoztak a pécsi április 22-i határozathoz. Kijelentették, hogy a békés tüntetés utáni eredménytelenség a munkásság forradalmi fellépését vonja maga után. Május 6. A Pécs-vidéki bányászok megtagadták a háborús pótműszak teljesítését. 8. Marx születésének 100. évfordulóján emlékünnepséget tartottak a „Scholz"-féle sörcsarnokban, ahol „forradalmi hangnemben" emlékeztek meg róla. 20. A 6-os pótzászlóalj katonái, támogatást kapva a bányászoktól, felkelést robbantottak ki. A „Hétfejedelcm" szállóban a katonai csendőrség elfogta a felkelés egyik vezetőjét, Vajda Lászlót. 21. A komlói bányászok szimpátia-sztrájkkal mutatták ki csatlakozásukat a pécsi katonai felkeléshez. 23. A rögtönítélő bíróság ítélete alapján kivégeztek a felkelésben résztvettek közül négy felkelőt. 26. A pártszervezet vezetősége a „Munkás" hasábjain elítélte a május 20-i katonai felkelést, a forradalmi megmozdulást. Június 6. A bécsi katonai központ összefoglaló jelentést tett közzé a pécsi katonai felkelésben résztvettek ellen tett megtorlásról: 15 halálos ítélet, 30 börtönbüntetési ítélet született, 78 személy ügyét a rendes polgári bírósághoz tették át.