Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

FÜGGELÉK

Május 1. Minden üzem leállt, délután az üzle­tek is bezártak, este a munkáskaszinóban ünnepeltek a munkások. 16. Sztrájk tört ki a mecsekszabolcsi, vasasi, somogyi és a pécsbányatelcpi bányákban. Nyolc órai munkaidőt, a háborús pótműszak eltörlését, béremelést és az élelmiszeradagok felemelését követelték. Július 14. Eltörölték az előzetes cenzúrázást a ,,Munkás"-saI szemben. Augusztus 5. A háború alatti első nagy pártér­tekezlet zajlott le a ,,Winklcr"-félc moziban és környékén. A 2000 főnyi tömeg előtt a választójogról, a békéről hangzottak cl be­szédek. Végül Szabó József bejelentette, hogy a pártszervezet megkezdi munkáját. 11. Szociáldemokrata népgyűlés a békéért. Szeptember 7. A vasúti munkások gyűlésükön a szervezkedés fontosságát hangsúlyozták. 9. 1500 bányász munkásgyülésen követelte Me­csekszabolcson az élelmiszerárak csökkenté­sét. A 10 órás munkaidőt a gyenge ellátás miatt képtelenek teljesíteni. Október 18. A Népmoziban a szociáldemokraták gyűlést tartottak a dohánygyári munkások és munkásnők részére. 24. Megalakult a „Dohánygyári Nők és Férfiak Szociáldemokrata Szakszervezeti Csoportja" a Dohánygyárban. November 10. Megalakult a németajkú szocia­lista bányamunkáscsoport. Alakuló gyűlésü­kön elítélték a háborút. 17. A „Munkás" nagy vezércikkben üdvözölte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmét és a békefelhívást. 24. A „Munkás" türelmetlen hangon követelte a kormánytól az oroszországi békcfclhivásra adandó pozitív választ. 27. A szociáldemokrata pártvezetőség nyilvános pártértckezlctet tartott a „Nagy Vigadó"­ban, ahol a békéről, a munkásság és a há­ború kapcsolatáról volt szó. December 2. Nagyszabású békegyűlés volt az Uránia moziban. A hallgatóság elfogadta a fővárosi munkásság békehatározatát. 1918 Január 18. Megalakult a „Verband der Porce­lanarbeiter in Fünfkirchen". 21. A komlói bányászok csatlakoztak az orszá­gos háborúellenes tüntető sztrájkhoz. A Pécs vidéki bányákban sztrájkba léptek a béké­ért, az általános választójog behozataláért, a közélclmezés javításáért. 22. Az Irányi Dániel téren 8000 fő részvételé­vel hatalmas békegyűlés volt. Ezt követően a tömeg a városon vonult végig, éltetve a békét. 28. Újjáalakult Szászváron a „Magyarországi Munkások Rokkant- ést Nyugdíj Egylete" helyi fiókja. február 13. Pécsbányatelepcn sztrájkba léptek a bányászok, a nagyarányú bcvonultatások el­leni tiltakozásul. 14. Csatlakoztak a mecsekszabolcsi bányászok is az előző napon kirobbant pécsbányatelcpi sztrájkhoz. 15. Sztrájkba léptek a somogyi, vasasi bányászok is. A bányavidékre katonai karhatalmat ve­zényeltek ki a csendőrség megerősítésére. Április 6. Megalakult a „Magyarországi Bánya­és Kohómunkások Országos Szövetségének Somogyi Helyi Csoportja". 14. Megalakultak a „Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének" he­lyi csoportjai Pécsbányatelepen, Mecseksza­bolcson, Vasason, Hosszúhetényben, Komlón, Mánfán. 15. Szászváron megalakult az országos bányász­szövetség helyi csoportja. 22. A bányakapitányság elutasította a Pécs-vidé­ki bányák 10 órás műszakról 8 órásra való átállását. Tüntető munkabeszüntetés volt Pé­csett, követelték az anexiómentcs békét, az általános választójog mielőbbi törvényre eme­lését, állást foglaltak a Tisza-kormány ki­nevezése ellen. 24. A komlói bányászok csatlakoztak a pécsi április 22-i határozathoz. Kijelentették, hogy a békés tüntetés utáni eredménytelenség a munkásság forradalmi fellépését vonja ma­ga után. Május 6. A Pécs-vidéki bányászok megtagadták a háborús pótműszak teljesítését. 8. Marx születésének 100. évfordulóján emlék­ünnepséget tartottak a „Scholz"-féle sör­csarnokban, ahol „forradalmi hangnemben" emlékeztek meg róla. 20. A 6-os pótzászlóalj katonái, támogatást kap­va a bányászoktól, felkelést robbantottak ki. A „Hétfejedelcm" szállóban a katonai csend­őrség elfogta a felkelés egyik vezetőjét, Vaj­da Lászlót. 21. A komlói bányászok szimpátia-sztrájkkal mu­tatták ki csatlakozásukat a pécsi katonai fel­keléshez. 23. A rögtönítélő bíróság ítélete alapján kivégez­tek a felkelésben résztvettek közül négy fel­kelőt. 26. A pártszervezet vezetősége a „Munkás" ha­sábjain elítélte a május 20-i katonai felke­lést, a forradalmi megmozdulást. Június 6. A bécsi katonai központ összefoglaló jelentést tett közzé a pécsi katonai felkelés­ben résztvettek ellen tett megtorlásról: 15 halálos ítélet, 30 börtönbüntetési ítélet szü­letett, 78 személy ügyét a rendes polgári bí­rósághoz tették át.

Next

/
Thumbnails
Contents