Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN
100 D 1943 j unius g 101 Uo. 102 Pécs Szab. Kir. Város Felajánlása JÉZUS SZENTSÉGES SZIVÉNEK, 1943. június 6. (Különlenyomat a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos-gimnáziumának 1942-43. évi Évkönyvéből. Pécs, 1943. Taizs nyomda.) 103 rj 1944 október 13. A Békepárt tevékenységének jeleként 1943 szeptemberében a szebényi bíró egy borítékban küldött röpcédulát szolgáltatott be a véméndí körjegyzőségnek. (Bm. L. Pécsváradi járási fszb. ein. ir. 30 1943.) 104 OL. DGT-BIG. III. 158. cs. MN. 1928-1943. (Bm. L. Filmtár). 105 Bm. L. főisp. biz. ir. 1371944. 100 PL Arch. 658. f. 6/277. 107 PI. Arch. 651. f. 61944. L 108 Bm. L. Pécs v. főisp. biz. ir. 68 1944. - A pécsbányatelcpi rendórkirendeltség vezetőjének jelentéséből: „...Hatóságom területével szomszédos Mecsekszabolcs és Somogy, valamint különösen Vasas telepeken . . . kínos incidensre került sor ... A templom falán, valamint a falusi korcsma kerítésén és a telepen minden lehető helyre nagyméretű horogkereszteket meszeltek és azt veres festékkel áthúzták keresztbe. Több helyütt a következő felirattal: Deutsche hinaus!, másutt: Vesszen a Hitler Adolf!, Thomen-Aknán ismeretlen tettesek közvetlenül az odalátogató birodalmi tisztek érkezése előtt nagyméretű csomagolópapírra festették ugyanezeket a feliratokat. . ." m Fehér István: Politikai küzdelmek a Dél-Dunántúlon 1944-1946 között. - Akadémiai Kiadó,. 1972. 110 PI. Arch. BM. VII. res. 1944-4-1006. 111 PI. Arch. 651. f. 2, 1944. Uo. 111 Uo. "'' Uo. 1,5 Bm. főisp. bíz. ir. 473/1944. Uo. 117 PI. Arch. 651. f. 2/1944. augusztus. Borbély János és Hermann Ferenc Alliquander miniszteri' tanácsosnál járt, béremelés, jobb élelmezés, ruha- és lábbeliellátás ügyében. Azt a választ kapták, hogy a bányaiparban rövidesen béremelés lesz. Egy vájár közepes keresete 4-500 pengővel lesz több' havonta, s javítani fogják az élelmiszer- és a ruhaellátást a családtagok részére is. . 118 PI. Arch. 651. f. 2/1944. április. 119 Bm. L. főisp. biz. ir. 172/1944. (A belügyminiszter rendelete.) 120 D. április 5. (1944.) 121 D. 1944. április 20. 122 D. 1944. május 10. m Bm. L. Baranya vármegye közgyűlési jkv. 1944-1945. 23. p. ,24 Bm. L. Pécsi Kir. főügyészség 1010/1944. 12 ° Bm. L. Pécs kir. főügyészség 1282/1944. „A magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség, valótlan hír koholása és sajtórendészeti vétség miatt ismeretlen tettes ellen folyamatba tett bűnügy .. ," 126 Parázs számai megtalálhatók a Pécsi Egyetemi Könyvtárban. A pécsi egyetemi ifjúság szervezete, a PEI (Pécsi Egyetemi Ifjúság) 1943 őszén alakult meg. A Nemzeti Ellenállás Diákmozgalma szervezettel Willy Antal dunaszekcsői - szigorló állatorvostanhallgató kapcsolta össze, aki az 1943as szárszói találkozón részt vett és felszólalásában kijelentette: „Én szocialistának érzem és vallom magam. A szocializmusig a magyar néppel való sorsközösség vállalásán keresztül jutottam cl. A magyarság és a szocializmus szempontjából egyaránt megbízható ember előttem az, aki ezen a választáson keresztül jutott el elveihez..." Szárszó, 1943. Előzményei, jegyzőkönyve és utóélete. Dokumentumok. Kossuth Könyvkiadó, 1983. 231. p. 1943 őszén cikke jelent meg a ,,Parázs"-ban. „ . . . Minden vágyunkban és aggodalmunkban, összes harcunkban egyetlen akarat mozdul meg, EGYSÉGBE forrasztani a magyarságot. Hiszünk a magyarságban és az emberségben, a tiszta akaratok győzelmében, A mélyreható szellemi tisztulást csakis a néppel való sorsközösség vállalásának élményéből szerezhetjük. A fiatal nemzedék népből vagy a munkásságból származó fiai már nem árulják el osztályukat. . . Egész osztályukat akarják előbbre vinni . . . Nem álösszefogást, hazug összeborulást vagy hamis fegyverszünetet akarunk . . . Nemzeti összefogás munkások, parasztok és értelmiségiek között. . . „Kor és nemzedék" c. cikk Dunaszekcső, 1943. 8. 15. (Bm. Arch. 65. öe.) Baranyába 1944 nyarán tért vissza, miután a Gestapo egy diáktársa lakásán letartóztatta, de miután terhelő anyagot nem találtak a nála tartott házkutatás során elengedték, de felszólították, hogy térjen haza Dunaszekcsőre. Ezután együttműködött az egyetemi ifjúság baloldali csoportjával, 1944 őszén illegális találkozón vett részt. Felvilágosító munkájának eredményeként számos fiatal - mintegy tüntetésül - megmagyarosította nevét. A falu vezetői feljelentették lázításért. 1944. november 4-énelfogatóparancsot adtak ki ellene, letartóztatták és Hcrzbruckba, majd Flossenburgba deportálták, ahol röviddel a felszabadulás előtt, 1945. február 6-án meghalt.
