Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

Jíírisics és Miátovics a partizán szervezkedésről nemcsak, hogy nem tettek a hatóságnál feljelentést, hanem azt még előmozdították. Cselekményüket a nyomozás során beismerték és a többi vallomás beismerésük valóságát megerősíti . . ."

131 A jelentésből világosan kitűnik, hogy széles körű a (horvátországi partizánmozgalommal szerves kapcsolatban lévő ellenállási tevékenység kibontakozásának nyomára bukkant a csendőrség, amely a lakosság rokonszenvét és támogatását bírta. A megye területén igen gyakori volt a kpmmunista röplapterjesztés „MAGYAROK! HORVÁTOK! SZERBEK! GYERTEK! GYERTEK!!! Ütött a fasizmus utolsó órája. Ne késlekedjetek. Testvéreitek, húgotok, apátok itt vannnak közöttünk. Senki nem kímél és véd meg titeket, csak a kommunista szolidaritás. Állj közénk, mert minden dolgozónak itt a helye. Fogj fegyvert hazádért, Baranyáért. Jugoszláv országok mind testvérek! Gyertek!!! Kövessétek pélmonostori, dárdai, belyei elvtársaitokat. Ne adjatok semmit a megszállóknak. Szabadítsátok ki a katonavonatok foglyait. Minden baranyai munkás testvérünk. Gyertek!!! A Dráván túl biztonságban vagytok, fegyver, élelmiszer és testvéreitek várnak rátok. A forradalmi regiment! . . ." Éljen a Jugoszláv Kommunista Párti Halál a fasizmusra!!!

132 A csoportos és egyéni ellenállás, szabotázs megfékezésére a rendszer egyre brutálisabb eszközöket vesz igénybe, de a megindult bomlási folyamatot megállítani már nem lehet. Az egyéni szembenállásnak szép példája Sarkady Endre városi I. osztályú irodatiszt tevékenysége, aki éjjelente elvagdalta a német katonai telefonösszeköttetést biztosító kábeleket, ilieve mint városházi alkalmazott, aki a postai küldemények elosztását és felbontását látta el, számos központi rendelkezést eltüntetett. Fábián Béla mánfai bányászfiú, 1944 őszén élete feláldozásával robbantotta fel a barcsi hidat, hogy megakadályozza azon a német csapatok átkelését.

133 1944 őszén életjelt adott magáról a „Nemzeti Ellenállási Diákmozgalom" a „Szabad Diák-Front" c. illegális lappal. A szeptemberben megjelent első szám nemzeti öntudatra ébresztő és ellenállásra mozgósító szózatának mottója József Attila „Adj emberséget az embernek, magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat. . ." verssora. A vezércikk címe „Petőfi után". A március 19-cel bekövetkezett nemzeti katasztrófát és a súlyos helyzetben a nemzet feladatait fogalmazza meg. . . „mozgalmunk feladata, hogy harcba hívjunk minden igaz, becsületes magyar egyetemi hallgatót ... és együtt küzdjünk népünkkel a megszálló németek és a hazaárulók ellen, a szabad, független, demokratikus Magyarországért". Kegyeletes cikkben emlékeztek meg Ságvári Endréről, hírt adtak az ellenállási mozgalom hazai és európai eseményeiről. A szívópapírra stencilezett újság utolsó lapjának alján olvasható: „Lapunk életveszedelmek között készül. Egyetlen példánynak se szabad kárbaveszni. Add tovább, küldd barátaidnak! De ne saját írásoddal címezd!" A cikkek szelleme, a megfogalmazott jelszó a Békepárt hatását mutatják, szervezőinek pontos személyére azonban nincs adatunk.

134 A fentiekből kitűnik, hogy a szembenállás a fasiszta megszállókkal, a háborút támogató rendszerrel jórészt spontán vagy egymással kapcsolatban nem lévő csoportok tevékenységében fejeződött ki, akik némi tudomással bírtak az ország egyéb területein kibontakozó ellenállásról, de azzal szervezett kapcsolatot kiépíteni nem tudtak, ugyanúgy a Jugoszláviában tevékenykedő antifasiszta szervezetekkel is esetleges volt az együttműködés. Ilyen helyzetben érte a megyét Horthy 1944. október