Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN
VJUY ANTAL: KOR ES NEMZEDÉK Minden vágyunkban é* aggódásunkban, összes harcunkba* egyetlen akarat mozdul meg: egységbe forrasxtani a ina. gyerságot. Hiszünk a magyarságban és a* enbei-MgiwB; hiszünk az öaxinteségbeo, az elvhűségben, a felebaráti szeretetben, ax igazaágban ée igazságosságban, a nyilt kiállásban, aa elszánt ivállaiásban Hlyünk abban, hogy a tényleg tiszta akaratok előbbutóbb taUlknznak. Hlszrtnt a tiszta akaratok győzelmében, az egész magyarság egységében, Minden írásunknak, Így ennek a lapnak is ez a szándéka Ez a hit ad bátorságot ahhoz, hogy szerte az egész országban a sajt* fegyverével is szolgáljuk szÁndékainkalAz aj értelmiségi nemzedék a népi Irak írásain keresztül jutod vissza a néphez, a maityar valósághoz. Hz a mélyreható szellemi tisztulás llllfliisilisn is a néppel való sorsküzösség vál látásának élményéből tápbilkozott. Az ífjít mniattul nem elégítette ki az a íütiedt levegőjű álvke magukbatemetkezett nemzedékek éllek. Nagvnbb. tágasabb élet. szélesebb koretek. egyetemesebb látóhatár után vágyó, doit. Nemcsak a trianoni korlátoltságot érezte. .Sokkal közvetlenebbül szenvedte meg azokat a még sztikebb és még ttetaénehe korlátokat, amelvek a trianoni életet is tovább tagolták oszt • Ivókra, klikkekre, szektákra Ezek a korlátoltságok azért fájtak még jobban, mert ezekről jól láttuk hogy mi vagyunk érttik felelések és még nem mórunk komolyan szembenézni a felelős Réggel. Ex a nemzedék a valóság őszinte és becsületes feltárását kilvetelte. Ext kapta meg elsősorban is a népi frók Írásaiban A népi irodaloudtan az egésj magyar élet lélegzett. Az az ön tudat is. amelv ennek az iroda lomnak a nv'unáu „ nVik'ághar kialakult, az egén —arjánál aránraira énéit fel A íegjnb .•Ile ölisl - mint Potöfiéknél •t felé. skik az ogé> fejlődés titjait. Kz ennek a széles látóin len oszthatatlan Pg ja a magyarságot. A mi HU»Kdékünk ennek a nagy egésznek egyetemes szempontjai, érdekel szerint érez éa gondolkodik. Akiikor egységről beszél, hirdeti ax egésx magyaraággal a néppel rai» azonosságot, Összefogást. Ennek a nemzedéknek a kőzépoaxtályból sxárniaxó fial elit tasitják azt a* előnyt, amely származásuk réven rendelkező.íikre áll. Kitépnek osztályukból, nwrt mtítMbi kősr^tniftt, tágabb, igásabb, emberibb te»rs»rttVft ttuMritéget keresnek. A fiatal nemzedék népből, vagy * munkásságból származó fial már nem árulják el osztályukat, hogy a magasabb rétegekbe fészkelőd he.ss.-nek. Egész osztályukat akarják előbbrevinni, mert elég becsületesek ahhoz, hogy ne a* egyéni menekülés áruló ttját \á!*ss2ák. E< a nemzedék éppen obbea a vállaltiéban nagyol*, mint elődei- Ezt » nemzedéket már nem lehet zaarokkat, vagy zsebpénzekkel megvásárolni. Aí egész lanroaó világ sokkal ntesaszebb esik érdeklődésétől, mini a tárna mélyén dolgozók kérdései, vagy akár & tegkissebb csángó település ugye. Egyéni menekülést tehát asm ismerünk ei. A mi egységeondolatunk csakis ezen a vállaláson keresztül valósulhat meg. Sem áWseítfopúzt, h*»«S űJ-Oíeeoruíssí, twijw hámi* fet/j/eeras*. neíri atmrtmk, ki»B*t» aronowiíffut, tri tes tortk«M>tri0tit A főid és nemzedékünk ebben a mély koíiéxióbar: forrt össze. A diákság egységével esak a saját portánkon akarunk rendet teremteni. A szervezeti és esetleml zűrzavar a mollban a diákságot megszámlálhatatlan egyesületre szabdalta szét A sok kis egyesület a maga szttk méretei fníytán elvesztette eredeti sxélesehh szellemi alapjait, A nagvnhb távlatit k filesőnhatássok idényében az eg vesd letekben elsekéiyesedelt a szellemi sainvonei. sTemlétotszílkttiés é« rudat torzulás következett be. A térdlett egyesületek esak tájhasaszolidaritási neveltek, délvidéki, felvidéki, stb. szemléletet. A kari egyesületekben orvos, mérnök, stb. kllkkszellem tenyészett. Ha valaki belépett egy egyesületbe, legtöbbször éppen nem a közönséggel való azonosságot kereste, hanem azt, hogy ezáltal milyen előnyhöz, kivételezéshez, kedvexményhez juthat. Csak kevés helyen volt értelme, célja az egyesületi életnek. Az Ilyen módon kialakuló ősszefugás a közösségi szellemnek éppen ellentéte, negatívuma. Ez cautan a zsákmányázerzóare szövetkezett banda szelleme. Mi léhát á parcellákra tagolt magyar életben az oldódás, egymás felé való közeledés fotya matat, «gymn* szempontjainak megértését akarjuk elősegíteni. A fejlődés («ebb így, mint aa erőszakosság esakézével. A parasztság tehát ne néxzen bizalmatlanul aa ipari munkásság felé. Aa Ipari munkásság viszont ne tekintse a parasztságot az elmaradottság és a sunyi &a»é* megtetítesMŐtónek. Lássa meg a pera«ït»èpben sowlarsét é* as* a nagy arserepet, amelyei a para»»», sag a magyarság megtartásában evasanadoke» át teljesített. Az értelmteég ne kezelje akár ayittan, akár ki «a» tnoadotl érzelmeiben tt« ipari iiws.kásságot ógv, mint « iMstasetkéaieég és a, Zám** laaterialteBtw" megütnéltotttatt. Ax ipari munkásság csak azokkal haladhat «gy*« éa esak aüok tebetnok rá hatással — hnratiAweteaen csakis kőtesőnős víssonysláaról k8»t»onh»tísökrél lehet szó — akik kőxejeduek hotrzá éa ttgy*t valíalíkk. Ha tehát » mai érteSraiaégt tfjaaat Jobbjai •« ^^Rfí sag egységéről »»»»elaek. akio» enaek a klfejezéatwk <*f*aiw» reato tartalma -van, nem ködőtltéa a eólj*. Ke k>eérietecx«« hát azzal senkt, hogy a küMtabőaő eszmék kftxőtt sorrendi xtiriavart támasszon. Ha valaki kijátsaa as „ideatiamaar a j^teirMti»e»g". sal aanaaban, vágy a hagyowáeytiszteletet a haladáasai axeaaben. annak a téfla nnm lehet »«**»»• tea. Aa ilyesmi csupán a ködösítést a változás amgakadfttrazását szolgálja Aki valóbaa építeni akar, nem elégszik meg nasal, hogy a tézist éa an a util állat egymással szemben felállítja egy reazhitlgaaaágot haagoxtat. Változás, haladás ezen a síkon nem tehetsége*. Aki tényleg kérést a kibontakozást, a továbbfejlődést, aa minim rrzfévsí tee»lt*zffc am, *«w a Mvu i* aa«W*is tUntOmn itltahttWdl «fj%j ton a ntDtieíMf, er agaetna»tthb igaifdgif. tokit 4 sweérM bet beszélt a n.ú.eli nyugat nyelven, mint magyarul Az elözé példában az a játszi humoros stilus arra emlékeztet, amikor falusi magyarjaink még ma is vasárna|Hmként a kapó előtt egymáson jókedvűen gúnyolódnak. Pázmány nyelve tózsgyöke. résen magyar volt, hiszen még áj szavait is a népnyelv analógiájára alkotta, csakis Így érthették meg ezeket korának magyarjai. Azt mondják, hogy Arany János volt az egyike a legtöbb szót tudó magyaroknak. Pedig nyugodtan mondhatjuk, hogy Pázmány l'éternel — pedig ő három századdal előtte élt — nem sokkal több pzavat tudhatott. Nyelve ahhoz a vadvirágos réthez hasonló, amelyiknek az alapszíne Is állandóan változik, mert a szél minden pillanatban borzolja a pázsitot. Az ó idejében a korszellem ée a történelem alakalása megkívánta, — különösen Magyarországos — hogy vitiralokat, imádságokat és prédikációkat Írjon, Erre predesztinálta élethivatásának adottsága is. Tanulmányai is mind külföldön, mind pedig belföldön ezen célok felé irányaJtak. Pedig ha ráér, ha nem fordítja minden idejét a vitáihoz szükséges irodalom föltárásaira, akkor bizonyára felfigyel koranak irodalmi életére és műveire. Ha pedig felfitryoll volna elekre, akkor belekapcsolódott rotna ax irodalom világ! részébe. Waden adottsága megvett arra, hogy megírja az elad nagy magyar regényt, tűs akkor nem kell várnunk majd kétstóz évet aa első gyönge próbálkozásig. A magyar közönség csak. 1832-ben olvashatta V%y Andréa JM1teky-liáx"-ét. Mar is0&-boa a Dob Qaijote megjelenési évében napvilágot láthatóit volna aa «Isa monumentális regényünk, is én hiszem, hogy te« voJsa legalább olyan, mint Cervantes regénye ha nem jobb,.. 801.1 DEO HONOR ET m/m à. Horváth C*. István $ig, at» ígjf«égl#, ahonnan kiindulva mozgás, fejlődés már lehetséges. Ebhez elsősorban ótzinit szánd** kell. EiUtkül • mtgérté,, *m*if níOcM .gyík rniíjt má^ik tttoporí tgűkaéggsrrúrn kit tik « törlínrlrm elokttásíiből. Ez még ha fájó. akkor la Igaz. Csak az. aki megérti ezt, értékelheti világosan annak * felismerésnek az igazságát, amit a népi irók ig hirdetnek: a* MtimMg feladata a «xoipëial, Egf a feladatot p**g eaoJk akkor MjírtóMí az trtttmUég, ka Bt*tsxfarr nipttet. Ezért kell ezt a megértést elsősorban aa értelmiségnek keresnie. Mi nem akarjuk azt. hogy a magyarság csak egyik, vagy másik részletének, osztályának jellege, világképe uralkodjék ex egész magyar élet fölött. Nem akarjuk egyik vagy másik <»z táíy diktatúráját. Ez éppen olyan egy oldata állapot lenne, mint e* anyagi javak elosztásának és kultára teremtésilaknek mai viszonyai. Axt aáwjak, ko» «a tata, a Mjee maayartág a*M,»» tetmeí kraasatiest, irttet tfüeék o jő«d «•*«»»*Igy lenne tágasabb, igazabb, emberihb a iwxa twadnyájitnk saáaaara. Ezért beszélünk arról, hogy ax egésx magyar élet méreteire kiterjedő kölcsönhatásoknak kell aegindaleíok. Aa a aséttagolt társadalom, amely ennek ax országnak a határai kö lőtt él, tgy válhat őastefíiggó képletté, köaőeeéggé. Fjwk » fotyamatnak azonban elífeHétete aa eitetedségre vonatkozótag aa. hogy egynttbalad a néppel. » parasztsággal éa a mnnkás Sággal. A mai értelmiségi ifjúság vegyen példát Petőnek nemzedékétől. Csak tgy Vehet szereim a magyar «ors alakításában. A pécsi egyetemi ífjéság lap iának is esak akkor van Iciingo•TklfM K«al«lyek IvangOZ lattanra, kadlejteextésre é,,,s-n etég napirt használnak el évente Saiyarokzágon- Ax ifjóság,. lapoknak most pontosan arra kell vlgytanlok. hegy a* az érdeklő «esT amely aa ifjéaágbee a tár »Salon, kérdését <rént kislakul! ne lussoe vakvágányra- A eaioUgkïrdetel <" —ÜMmert,, mi, a. «a*ég lapja* ralink*! fév#«zf«« eairtroiatm vrinilcomhtt. Fal kell b™»»ntlnk axt a feltengxÄssegbÖl mentes, reális saerepet, anwlyet lapnak a kőzösaés életében betölthet, ex pedig a következő: mtgérWst tt aaoro. *'•***'{ intőt ti*Uk»«t «fée, á«*t»«?a„ u ^ká. éa érásbnirégi f**^» közén. Bm as atm/r»a** ^»** esi Egyetemi HJéság" érni. á« marod « »*f*rj**£' t, srersprt kap a* rataerWg Mf'^mLtaSa*"** 1 f,íl *^***^ Dnnaszékesén. 19*S ang. Ifi. Willy (Villy) Antal cikke a Parázs című antifasiszta lapban
