Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

VJUY ANTAL: KOR ES NEMZEDÉK Minden vágyunkban é* ag­gódásunkban, összes harcunk­ba* egyetlen akarat mozdul meg: egységbe forrasxtani a ina. gyerságot. Hiszünk a magyarságban és a* enbei-MgiwB; hiszünk az öaxinteségbeo, az elvhűségben, a felebaráti szeretetben, ax igaz­aágban ée igazságosságban, a nyilt kiállásban, aa elszánt ivál­laiásban Hlyünk abban, hogy a tényleg tiszta akaratok előbb­utóbb taUlknznak. Hlszrtnt a tiszta akaratok győzelmében, az egész magyarság egységében, Minden írásunknak, Így en­nek a lapnak is ez a szándéka Ez a hit ad bátorságot ahhoz, hogy szerte az egész országban a sajt* fegyverével is szolgáljuk szÁndékainkal­Az aj értelmiségi nemzedék a népi Irak írásain keresztül ju­tod vissza a néphez, a maityar valósághoz. Hz a mélyreható szellemi tisztulás llllfliisilisn is a néppel való sorsküzösség vál látásának élményéből tápbilko­zott. Az ífjít mniattul nem elégítette ki az a íütiedt levegőjű álvke magukbatemetkezett nemzedé­kek éllek. Nagvnbb. tágasabb élet. szélesebb koretek. egyete­mesebb látóhatár után vágyó, doit. Nemcsak a trianoni korlá­toltságot érezte. .Sokkal közvet­lenebbül szenvedte meg azokat a még sztikebb és még ttetaénehe korlátokat, amelvek a trianoni életet is tovább tagolták oszt • Ivókra, klikkekre, szektákra Ezek a korlátoltságok azért fáj­tak még jobban, mert ezekről jól láttuk hogy mi vagyunk érttik felelések és még nem mórunk komolyan szembenézni a felelős Réggel. Ex a nemzedék a valóság őszinte és becsületes feltárását kilvetelte. Ext kapta meg első­sorban is a népi frók Írásaiban A népi irodaloudtan az egésj magyar élet lélegzett. Az az ön tudat is. amelv ennek az iroda lomnak a nv'unáu „ nVik'ághar kialakult, az egén —arjánál aránraira énéit fel A íegjnb .•Ile ölisl - mint Potöfiéknél •t felé. skik az ogé> fejlődés titjait. Kz ennek a széles látóin len oszthatatlan Pg ja a magyarságot. A mi HU»K­dékünk ennek a nagy egésznek egyetemes szempontjai, érdekel szerint érez éa gondolkodik. Akii­kor egységről beszél, hirdeti ax egésx magyaraággal a néppel rai» azonosságot, Összefogást. Ennek a nemzedéknek a kő­zépoaxtályból sxárniaxó fial el­it tasitják azt a* előnyt, amely származásuk réven rendelkező­.íikre áll. Kitépnek osztályuk­ból, nwrt mtítMbi kősr^tniftt, tágabb, igásabb, emberibb te»rs»­rttVft ttuMritéget keresnek. A fiatal nemzedék népből, vagy * munkásságból származó fial már nem árulják el osztályukat, hogy a magasabb rétegekbe fészkelőd he.ss.-nek. Egész osztályukat akarják előbbrevinni, mert elég becsületesek ahhoz, hogy ne a* egyéni menekülés áruló ttját \á!*ss2ák. E< a nemzedék éppen obbea a vállaltiéban nagyol*, mint elődei- Ezt » nemzedéket már nem lehet zaarokkat, vagy zsebpénzekkel megvásárolni. Aí egész lanroaó világ sokkal ntesa­szebb esik érdeklődésétől, mini a tárna mélyén dolgozók kérdé­sei, vagy akár & tegkissebb csán­gó település ugye. Egyéni menekülést tehát asm ismerünk ei. A mi egység­eondolatunk csakis ezen a vál­laláson keresztül valósulhat meg. Sem áWseítfopúzt, h*»«S űJ-Oíe­eoruíssí, twijw hámi* fet/j/eeras*. neíri atmrtmk, ki»B*t» aronowií­ffut, tri tes tortk«M>tri0tit A főid és nemzedékünk ebben a mély koíiéxióbar: forrt össze. A diákság egységével esak a saját portánkon akarunk rendet teremteni. A szervezeti és eset­leml zűrzavar a mollban a diák­ságot megszámlálhatatlan egye­sületre szabdalta szét A sok kis egyesület a maga szttk méretei fníytán elvesztette eredeti sxéle­sehh szellemi alapjait, A na­gvnhb távlatit k filesőnhatássok idényében az eg vesd letekben el­sekéiyesedelt a szellemi sainvo­nei. sTemlétotszílkttiés é« rudat torzulás következett be. A térd­lett egyesületek esak tájhasa­szolidaritási neveltek, délvidéki, felvidéki, stb. szemléletet. A kari egyesületekben orvos, mérnök, stb. kllkkszellem tenyészett. Ha valaki belépett egy egyesületbe, legtöbbször éppen nem a közön­séggel való azonosságot kereste, hanem azt, hogy ezáltal milyen előnyhöz, kivételezéshez, ked­vexményhez juthat. Csak kevés helyen volt értelme, célja az egyesületi életnek. Az Ilyen mó­don kialakuló ősszefugás a kö­zösségi szellemnek éppen ellen­téte, negatívuma. Ez cautan a zsákmányázerzóare szövetkezett banda szelleme. Mi léhát á parcellákra tagolt magyar életben az oldódás, egy­más felé való közeledés fotya matat, «gymn* szempontjainak megértését akarjuk elősegíteni. A fejlődés («ebb így, mint aa erő­szakosság esakézével. A paraszt­ság tehát ne néxzen bizalmat­lanul aa ipari munkásság felé. Aa Ipari munkásság viszont ne tekintse a parasztságot az elma­radottság és a sunyi &a»é* meg­tetítesMŐtónek. Lássa meg a pe­ra«ït»èpben sowlarsét é* as* a nagy arserepet, amelyei a para»»», sag a magyarság megtartásában evasanadoke» át teljesített. Az értelmteég ne kezelje akár ayit­tan, akár ki «a» tnoadotl érzel­meiben tt« ipari iiws.kásságot ógv, mint « iMstasetkéaieég és a, Zám** laaterialteBtw" megütnél­totttatt. Ax ipari munkásság csak azokkal haladhat «gy*« éa esak aüok tebetnok rá hatással — hnratiAweteaen csakis kőteső­nős víssonysláaról k8»t»onh»tí­sökrél lehet szó — akik kőxejed­uek hotrzá éa ttgy*t valíalíkk. Ha tehát » mai érteSraiaégt tf­jaaat Jobbjai •« ^^Rfí sag egységéről »»»»elaek. akio» enaek a klfejezéatwk <*f*aiw» reato tartalma -van, nem ködő­tltéa a eólj*. Ke k>eérietecx«« hát azzal senkt, hogy a küMtabőaő eszmék kftxőtt sorrendi xtiriavart tá­masszon. Ha valaki kijátsaa as „ideatiamaar a j^teirMti»e»g". sal aanaaban, vágy a hagyowáey­tiszteletet a haladáasai axeaaben. annak a téfla nnm lehet »«**»»• tea. Aa ilyesmi csupán a ködösí­tést a változás amgakadfttra­zását szolgálja Aki valóbaa épí­teni akar, nem elégszik meg na­sal, hogy a tézist éa an a util állat egymással szemben felállítja egy reazhitlgaaaágot haagoxtat. Változás, haladás ezen a síkon nem tehetsége*. Aki tényleg ké­rést a kibontakozást, a tovább­fejlődést, aa minim rrzfévsí te­e»lt*zffc am, *«w a Mvu i* aa­«W*is tUntOmn itltahttWdl «fj%j ton a ntDtieíMf, er agaetna»­tthb igaifdgif. tokit 4 sweérM bet beszélt a n.ú.eli nyugat nyelven, mint magyarul Az elö­zé példában az a játszi humoros stilus arra emlékeztet, amikor falusi magyarjaink még ma is vasárna|Hmként a kapó előtt egymáson jókedvűen gúnyolód­nak. Pázmány nyelve tózsgyöke. résen magyar volt, hiszen még áj szavait is a népnyelv analó­giájára alkotta, csakis Így ért­hették meg ezeket korának ma­gyarjai. Azt mondják, hogy Arany Já­nos volt az egyike a legtöbb szót tudó magyaroknak. Pedig nyugodtan mondhatjuk, hogy Pázmány l'éternel — pedig ő há­rom századdal előtte élt — nem sokkal több pzavat tudhatott. Nyelve ahhoz a vadvirágos rét­hez hasonló, amelyiknek az alap­színe Is állandóan változik, mert a szél minden pillanatban borzol­ja a pázsitot. Az ó idejében a korszellem ée a történelem alakalása megkí­vánta, — különösen Magyaror­szágos — hogy vitiralokat, imád­ságokat és prédikációkat Írjon, Erre predesztinálta élethivatásá­nak adottsága is. Tanulmányai is mind külföldön, mind pedig bel­földön ezen célok felé irányaJ­tak. Pedig ha ráér, ha nem for­dítja minden idejét a vitáihoz szükséges irodalom föltárásaira, akkor bizonyára felfigyel kora­nak irodalmi életére és műveire. Ha pedig felfitryoll volna elek­re, akkor belekapcsolódott rotna ax irodalom világ! részébe. Wa­den adottsága megvett arra, hogy megírja az elad nagy ma­gyar regényt, tűs akkor nem kell várnunk majd kétstóz évet aa első gyönge próbálkozásig. A magyar közönség csak. 1832-ben olvashatta V%y Andréa JM1­teky-liáx"-ét. Mar is0&-boa a Dob Qaijote megjelenési évében nap­világot láthatóit volna aa «Isa monumentális regényünk, is én hiszem, hogy te« voJsa legalább olyan, mint Cervantes regénye ha nem jobb,.. 801.1 DEO HONOR ET m/m à. Horváth C*. István $ig, at» ígjf«égl#, ahonnan kiin­dulva mozgás, fejlődés már le­hetséges. Ebhez elsősorban ótzinit szánd** kell. EiUtkül • mtgérté,, *m*if níOcM .gyík rniíjt má^ik tttoporí tgűkaéggsr­rúrn kit tik « törlínrlrm elokttá­síiből. Ez még ha fájó. akkor la Igaz. Csak az. aki megérti ezt, értékelheti világosan annak * felismerésnek az igazságát, amit a népi irók ig hirdetnek: a* MtimMg feladata a «xoipëial, Egf a feladatot p**g eaoJk akkor MjírtóMí az trtttmUég, ka Bt*­tsxfarr nipttet. Ezért kell ezt a megértést elsősorban aa értelmi­ségnek keresnie. Mi nem akarjuk azt. hogy a magyarság csak egyik, vagy má­sik részletének, osztályának jel­lege, világképe uralkodjék ex egész magyar élet fölött. Nem akarjuk egyik vagy másik <»z táíy diktatúráját. Ez éppen olyan egy oldata állapot lenne, mint e* anyagi javak elosztásá­nak és kultára teremtésilaknek mai viszonyai. Axt aáwjak, ko» «a tata, a Mjee maayartág a*M­,»» tetmeí kraasatiest, irttet tfüeék o jő«d «•*«»»*­Igy lenne tágasabb, igazabb, em­berihb a iwxa twadnyájitnk saá­aaara. Ezért beszélünk arról, hogy ax egésx magyar élet mé­reteire kiterjedő kölcsönhatá­soknak kell aegindaleíok. Aa a aséttagolt társadalom, amely en­nek ax országnak a határai kö lőtt él, tgy válhat őastefíiggó képletté, köaőeeéggé. Fjwk » fotyamatnak azonban elífeHéte­te aa eitetedségre vonatkozótag aa. hogy egynttbalad a néppel. » parasztsággal éa a mnnkás Sággal. A mai értelmiségi ifjúság ve­gyen példát Petőnek nemzedé­kétől. Csak tgy Vehet szereim a magyar «ors alakításában. A pécsi egyetemi ífjéság lap iának is esak akkor van Iciingo­•TklfM K«al«lyek IvangOZ lattanra, kadlejteextésre é,,,s-n etég napirt használnak el évente Saiyarokzágon- Ax ifjóság,. la­poknak most pontosan arra kell vlgytanlok. hegy a* az érdeklő «esT amely aa ifjéaágbee a tár »Salon, kérdését <rént kislakul! ne lussoe vakvágányra- A ea­ioUgkïrdetel <" —ÜMmert,, mi, a. «a*ég lapja* ralink*! fév#«zf«« eairtroiatm vrinilcomhtt. Fal kell b™»»­ntlnk axt a feltengxÄssegbÖl men­tes, reális saerepet, anwlyet la­pnak a kőzösaés életében betölt­het, ex pedig a következő: mtg­érWst tt aaoro. *'•***'{ intőt ti*Uk»«t «fée, á«*t»«?a­„ u ^ká. éa érásbnirégi f**^» közén. Bm as atm/r»a** ^»** esi Egyetemi HJéság" érni. á« marod « »*f*rj**£' t, srersprt kap a* rataerWg Mf­'^mLtaSa*"** 1 f,íl *^***^ Dnnaszékesén. 19*S ang. Ifi. Willy (Villy) Antal cikke a Parázs című antifasiszta lapban

Next

/
Thumbnails
Contents