Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN
megszállása. Az uralkodó osztályok tehetetlenül tűrték a lavírozó politikájuknak véget vető lépést. Behódoltak vagy jobb esetben passzivitásba vonultak, vállalván a megszállás minden következményét. 4. A munkásosztály helyzete és küzdelmei a német megszállás idején, - háború ellenes törekvések A magyar baloldali erők politikai és szervezeti befolyása sem volt elegendő arra, hogy az ellenállásnak szélesebb körű kibontakoztatását képes legyen azonnal megvalósítani. Néhány napi alkudozás után Horthy kinevezte a Sztójay-kormányt, amely egész tevékenységével a német érdekek szolgálatába állt. A megszállással a németek nemcsak Magyarországnak a háborúból való kiválását kívánták megakadályozni, hanem el akarták érni azt is, hogy a korábbinál jóval nagyobb katonai erővel vegyenek részt a háborúban és gazdaságát méginkább rendeljék alá a német érdekeknek. Számoljanak fel minden olyan politikai erőt, amely ezeknek útjában áll, oldják meg a magyarországi zsidókérdést, a többi csatlós országban történteknek megfelelően. A kormány első intézkedéseivel tulajdonképpen folytatta azokat az akciókat, amelyek a német megszállással azonnal kezdetüket vették a Gestapo közvetlen beavatkozásával, a magyar csendőrség közreműködésével. Előre elkészített listák alapján nemcsak a baloldali magatartásukról ismert egyéneket, hanem az angol-barátokat is letartóztatták, internálták. A politikai élet „megtisztítása" a kormány március 29-i rendeletével tulajdonképpen csak folytatódott. A rendelet a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazda Párt, valamint a Parasztszövetség feloszlatásáról intézkedett, a szakszervezetek és munkásegyletek élére kormánybiztost jelölt ki. Az elképzelés az volt, hogy a harcos vezetőitől megfosztott és így veszélytelenné váló szakszervezeteket egyesítik a fasiszta munkásegyesületekkel, s így beillesztik azokat a német mintára kiépülő totális államrendszerbe. Baranya és Pécs megszállása, az ország egyéb területeihez hasonlóan, minden különösebb „zavaró incidens" nélkül zajlott le, ellenállásra sehol sem került sor. 108 A közigazgatás vezetői a helyükön maradtak, s tudomásul vették, hogy a német csapatok elszállásolásáról a városnak kell gondoskodnia. Auringer őrnagy vezetésével a Gestapo is megtelepedett a városban, a zsidó szeretetotthon épületében. Természetesen azonnal hozzákezdtek a város „megtisztításához". Nincs pontos adatunk arra, hogy mekkora volt az ekkor elhurcoltaknak a száma, de abból kiindulva, hogy csak a pécsi járásból 50 személyt internáltak, a város és az egész megye területén bizonyos, hogy több százra kell becsülnünk ezt a számot, a megszállást követő néhány hét alatt. A Sztójay-kormány táviratban utasította a megye főispánját, hogy a baloldali mozgalomban szereplők „azonnal lefogandók és internálandók". 109 A németek március 21-én lepecsételték a munkásotthon helyiségét, amivel a szakszervezeti tevékenység irányítását megnehezítették, a későbbiek során a Zrínyi utcai épületbe német katonaságot szállásoltak. 1 ' 0 Április 6-án született meg a polgármester véghatározata a belügyminiszter ren-
