Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN
Természetesen nem mérhető fel, hogy a várost hetekig foglalkoztató, nagyságrendjében minden más eseményt meghaladó rendezvénysorozat milyen mértékben befolyásolta vagy határozta meg az egyesek tudatát. Annyi bizonyos, hogy a későbbiek során nem egy alkalommal hivatkozási alap a városban a zavar és konfliktus mentes együttélés érdekében. Illetve hivatkozási alap a város vezetőinek felelősségére, akik hivatásuk magaslatán állva minden veszéllyel dacolva irányítják az itt élők életét. „Legyen mindenki állhatatos a hitében, rendületlen a hazaszeretetben és legyen teljes bizalommal a vezetők iránt, akikre az Isten és a haza rábízta a r áros irányítását.. ." 103 A nagy demonstráció várost megmozgató hatása gyorsan elmúlott: a munkásság napi megélhetési gondjai a hétköznapokra irányították a figyelmet. 1943 szeptember-novemberében a megindult bérmozgalmak léptek előtérbe. Az 1943-as év végére a bányamunkás szakszervezet létszáma megközelítően 650^ főre növekedett, ez valamennyivel több volt, mint az üzemekben foglalkoztatottaknak a 10%-a. A szervezettség 7-8 évvel korábbi szintjéhez viszonyítva ez nem jelentős szám, de a közbeeső évek hatalmas visszaeséséhez képest figyelemre méltó ez az előrelépés. A szakszervezet befolyása kezdett erősödni az üzemekben is, annak ellenére, bogy a bizalmi rendszer nem vált ismét hivatalosan elismertté. A vállalat azonban figyelemmel kísérte tevékenységét az üzemvezetőkön keresztül s alkalmanként bizonyos kívánságok közlésére fel is használta, a munkásokkal való kapcsolat egyik megtestesítője lett. Szeptemberben a bányamunkások a szociáldemokrata párt közvetítésével őszi segély és alapbéremelési kérelemmel fordultak az igazgatósághoz. A kormány ugyan nem sokkal korábban intézkedést hozott a munkabérek emeléséről, de a 30%-osemelés az alapbérek rendkívül alacsony szintje miatt minimális volt, messze alatta maradt a munkások előzetes várakozásának. A vállalat a kérelmet az iparügyi miniszter elé terjesztette, az azonban „mint teljesen időszerűtlent" visszautasította. 104 A bérmozgalom sikertelensége lehangoltságot és elkeseredettséget váltott ki. Ez raiűssttvesekl oazdákl A magyar nép azonnali különbekét akar, Sem akarjuk, hogy az orazác hadaziDtár legyen, « agy átvonulá német hadsereg végigrabolja az országot, A háború folytatását, vé^si romlásunkat megakadályozni œindnyajunkoak szent, hazafia* kötelessége, Ijigyar parasztok! Ka támogassátok Hitler háborúját! Huzzétok-halaeszátok a tormás hőszolgáltatását 1 Várjatok! '.'ártsatok kii Dugjátok el terményeiteket ! Hajtsátok el állataitokat! üssal harcoltok a békéért, fialtok, fárfeitek életéért áe testi épségéért, gyermekeitek egészségéért. szám gabonát nem Hitlernek éa a hltlerbárenc Káli aj— koraénynsk! ..Íjon a béka! ti jen a szabad, független, demokratikus L>tgyarország! 1'343« szeptember testvéri üdvözlettel EWU la és add tovább! Bt»à í Á r, ï Baranyában terjesztett Béke-párti röplap
