Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

sét megnyerték. A Magyar Megújulás Pártja azonban az elkövetkező hónapokban sem fejtett ki semmiféle tevékenységet. A rendőrségi jelentésekben továbbra is az szerepel: „A párt életében az elmúlt hónap folyamán esemény nem történt." A nyilaskeresztes párt taglétszámában az 1942 43-as esztendőkben nem következett be jelentősebb változás. A párt élete a hetenként általában 3 napon keresztül, rendszeresen megtartott „szervezésszaki-összvezetőségi és női vezetőségi ülések megtartásában nyilvánult meg". 1943 februárjában a honvédség igénybe vette a párt helyiségeit, és a pártvezetőségnek csak egy kis szoba maradt, ezért a nagyobb létszámot igénylő összejöveteleik elmaradtak. A párttagokat rendszeresen tájékoztatták a párt hivatalos lapjában megjelent cikkekről, Szálasinak a beszédeiről. Időszakonként a párt felső vezetői előadást tartottak szervezési, időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Februárban Szálasi utasítására valamennyi pártszervezet mozgósította tagjait a „pártszervezés totális végrehajtására". 1943 elején a pécsi pártszervezet vezetőjéül Schwierkievitz Ernő ügyvédjelöltet és helyettesének Cser Gyula kalaposmestert nevezte ki a nagytanács. Ezzel a régóta megoldatlan vezetőkérdés átmenetileg lezárult. Schwierkievitzről a rendőrség véleménye az volt, hogy ,,. . . jogilag felkészült, politikailag fanatikus, idegállapotának az adottsága szerint türelmetlen politikus". Ezzel szemben Cser Gyulát, aki korábban a Nemzeti Front pécsi vezetője volt, komoly, higgadt emberként tartották számon. A párt megkísérelte a munkásság mind nagyobb számban történő beszervezését az új vezetőség irányításával. Ennek azonban különösebb eredménye nem volt. Valamennyi rendőrségi megfigyelői vélemény arról számolt be, hogy a nyilasok teljesen elveszítették befolyásukat mind a bányászok, mind a pécsi dolgozók között. A munkásság körében jelentkező kampány kezdetén Pécsett járt Kassai Ferenc, a párt országos munkás vezetője s előadást tartott a gazdasági helyzetről. Kifejtette, hogy a háború okozta terhek elsősorban a kétkezi dolgozókat sújtják s megdicsérte a nyilaspárti munkásokat, hogy minden anyagi megterhelés ellenére híven kitartanak a párt programja mellett. 1943 márciusában a párt pécsi főkerületi vezetősége utasította a járási vezetőket, hogy községenként mutassák ki a lakosság faji tagozódását. Márciusban a nyilaspárt központi vezetőségének utasítására megkezdték a párttagok származási okmányok alapján történő felülvizsgálatát, azokat, akik nem tudták őseiket igazolni, antropológiai vizsgálatnak vetették alá. A pécsi szervezet tagjai legnagyobbrészt megfeleltek az igazolási eljárásnak. 1943. március 15-én a Kossuth-szobrot akarták megkoszorúzni úgy, hogy pártegyenruhában, zárt menetben vonultak volna a szoborhoz, a rendőrség azonban nem engedélyezte, mert az akciónak így elsősorban propaganda jellege lett volna. Június 18-án este 9 órakor gépkocsin Pécsre utazott Szálasi Ferenc,'

17 Halmay János nyilas Szálasi Ferenc baranyai látogatása (1943)