Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN
dezni. Az üzemeket és a szakmákat felráztuk a hosszú tespedésből, az értekezleteket tömegesen tartjuk és folynak a megbeszélések, tanácskozások a jövőt illetően". Sajnos arra vonatkozóan, hogy ezeken a tanácskozásokon pontosan miről volt szó, nincs adatunk. Annyi azonban bizonyos, hogy a háború közeli befejezésére számítva, a szervezeti megerősödés fontossága mindig központi helyet kapott. A legjelentősebb eredményeket a bányászok körében érték el, egy-egy hónapban néhány százzal növekedett a taglétszám, korábban megszűnt csoportok ismét megkezdték tevékenységüket. Jelinek Ferenc igen gyakran megfordul a bányaterületen is, s ez mutatja, hogy a hadiüzemi parancsnokság most nem gördít akadályt a szervezkedés elé. „A bányászokhoz 5 év óta nem lehetett hozzányúlni... a jég megtört és az elmúlt hónapban Pécsett tartottunk egy nagyobb szabású bányászgyűlést. A főispánnál történt közbenjárásom eredményeképpen holnapra Mecsekszabolcson, jövő vasárnap pedig Somogyon, majd Vasason tartunk bányászgyűléseket". A taglétszám növekedése, s a csoportok újjászerveződése ismét felvetette az önálló bányásztitkárság létrehozását. Heim József mecsekszabolcsi bányász - az országos bányászszövetség addigi elnöke lett a kerületi titkár 1943. augusztus i-tői. Az országos pártvezetőség utasítást adott Tolnainak, hogy haladéktalanul kezdjék meg a működési területükhöz tartozó vidéken is a szervezkedést. Elsősorban a volt falusi párttagokkal vegye fel a kapcsolatot. A Népszava-agitációt már korábban kiterjesztették a városon és a bányatelepen kívülre is. Pécsudvard, Lothárd, Nagykozár, Kozármisleny, Újhegy községekben gyűjtöttek előfizetőket. 93 Közben Tolnai több alkalommal folytatott megbeszéléseket a főispánnal, a polgármesterrel, az OTI vezetőjével és a kisgazda párt vezetőjével. A kisgazdákkal való együttműködés kérdése vezetőségi ülésen is napirendre került. Úgy látszik ebben a kérdésben nem volt teljes az egyetértés, mert Schuller kijelentette, hogy örülne az együttműködésnek, ,,de az agitáció terén aggályai vannak, mert a polgári tagozat - a város területén a szociáldemokrata agitációs mezőn dolgozik, amiből súrlódás támadhat". 94 A legális szociáldemokrata szervezkedés tudomásulvétele nem jelentette azt, hogy a nyomozószervek nem kísérték a legéberebben figyelemmel a munkások hangulatát, tevékenységét. A kommunistáktól való félelem állandóan jelen van. A kommunistagyanús személyeket nem tévesztik szem elől, a frontról hazatérőket is megfigyelés alatt tartják, magatartásukat ellenőrzik. Hosszú ideig tartották megfigyelés alatt Kiss József cipészsegéd tevékenységét is, aki meglehetősen gyakran találkozott Lengyel Ferenc péksegéddel és Bircsák István alkalmi munkással. Miután a nyomozószervek meggyőződtek arról, hogy a három munkás nem rendelkezik külső kapcsolatokkal, tevékenységükben más nem vesz részt, letartóztatták őket a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló szervezkedésért. Összejöveteleiken gyalázták a hazai viszonyokat és szembeállították vele a szovjet rendszert, megállapítva, hogy ott mennyivel jobb a munkások sorsa - hangzott a vád. Mindezek mellett a háború kimenetelét egyértelműen úgy ítélték meg, hogy az a szovjetek győzelmét hozza, aminek következtében az egész világon el fog uralkodni a szocializmus. Összejöveteleiken gyakran forradalmi dalokat énekeltek, köztük az Internacionálét is. 95 A jobboldali pártok tevékenységében különösebb aktivitás nem volt tapasztalható