Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

dezni. Az üzemeket és a szakmákat felráztuk a hosszú tespedésből, az értekezleteket tömegesen tartjuk és folynak a megbeszélések, tanácskozások a jövőt illetően". Sajnos arra vonatkozóan, hogy ezeken a tanácskozásokon pontosan miről volt szó, nincs adatunk. Annyi azonban bizonyos, hogy a háború közeli befejezésére számít­va, a szervezeti megerősödés fontossága mindig központi helyet kapott. A legjelen­tősebb eredményeket a bányászok körében érték el, egy-egy hónapban néhány száz­zal növekedett a taglétszám, korábban megszűnt csoportok ismét megkezdték tevé­kenységüket. Jelinek Ferenc igen gyakran megfordul a bányaterületen is, s ez mu­tatja, hogy a hadiüzemi parancsnokság most nem gördít akadályt a szervezkedés elé. „A bányászokhoz 5 év óta nem lehetett hozzányúlni... a jég megtört és az elmúlt hónapban Pécsett tartottunk egy nagyobb szabású bányászgyűlést. A főispán­nál történt közbenjárásom eredményeképpen holnapra Mecsekszabolcson, jövő va­sárnap pedig Somogyon, majd Vasason tartunk bányászgyűléseket". A taglétszám növekedése, s a csoportok újjászerveződése ismét felvetette az önálló bányásztitkár­ság létrehozását. Heim József mecsekszabolcsi bányász - az országos bányászszövet­ség addigi elnöke lett a kerületi titkár 1943. augusztus i-tői. Az országos pártvezetőség utasítást adott Tolnainak, hogy haladéktalanul kezd­jék meg a működési területükhöz tartozó vidéken is a szervezkedést. Elsősorban a volt falusi párttagokkal vegye fel a kapcsolatot. A Népszava-agitációt már koráb­ban kiterjesztették a városon és a bányatelepen kívülre is. Pécsudvard, Lothárd, Nagykozár, Kozármisleny, Újhegy községekben gyűjtöttek előfizetőket. 93 Közben Tolnai több alkalommal folytatott megbeszéléseket a főispánnal, a pol­gármesterrel, az OTI vezetőjével és a kisgazda párt vezetőjével. A kisgazdákkal való együttműködés kérdése vezetőségi ülésen is napirendre került. Úgy látszik eb­ben a kérdésben nem volt teljes az egyetértés, mert Schuller kijelentette, hogy örül­ne az együttműködésnek, ,,de az agitáció terén aggályai vannak, mert a polgári tagozat - a város területén a szociáldemokrata agitációs mezőn dolgozik, amiből súrlódás támadhat". 94 A legális szociáldemokrata szervezkedés tudomásulvétele nem jelentette azt, hogy a nyomozószervek nem kísérték a legéberebben figyelemmel a munkások hangula­tát, tevékenységét. A kommunistáktól való félelem állandóan jelen van. A kommu­nistagyanús személyeket nem tévesztik szem elől, a frontról hazatérőket is meg­figyelés alatt tartják, magatartásukat ellenőrzik. Hosszú ideig tartották megfigyelés alatt Kiss József cipészsegéd tevékenységét is, aki meglehetősen gyakran találkozott Lengyel Ferenc péksegéddel és Bircsák Ist­ván alkalmi munkással. Miután a nyomozószervek meggyőződtek arról, hogy a há­rom munkás nem rendelkezik külső kapcsolatokkal, tevékenységükben más nem vesz részt, letartóztatták őket a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló szervezkedésért. Összejöveteleiken gyalázták a hazai viszonyokat és szembeállítot­ták vele a szovjet rendszert, megállapítva, hogy ott mennyivel jobb a munkások sorsa - hangzott a vád. Mindezek mellett a háború kimenetelét egyértelműen úgy ítélték meg, hogy az a szovjetek győzelmét hozza, aminek következtében az egész világon el fog uralkodni a szocializmus. Összejöveteleiken gyakran forradalmi dalo­kat énekeltek, köztük az Internacionálét is. 95 A jobboldali pártok tevékenységében különösebb aktivitás nem volt tapasztalható

Next

/
Thumbnails
Contents