Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

sára már kész terve van. ígéretet tett arra, hogy két hónapon belül jelentősen feljavítja a szakmák tagállományát. Mindezek után természetes, hogy a rendőrkapitányság vezetője elégedett Tolnai tevékenységével. „ . .. Mérsékelt irányzatú és józan felfogású ember, aki a többi pártnál is tiszteletnek örvend. Különös érdeme, hogy zsidógyűlölő és keresztül vitte, hogy a vezetőségnek Pécsett ma már nincsen zsidó tagja. Említésre méltó, hogy a Volksbund szervezkedést nyíltan rosszallja és az ellen agitációt folytat. Tolnai a párt lelke, ő tartja össze a párt lecsökkent tagjait. E cél érdekében előfordul, hogy Tolnai a politikai helyzet várható alakulásáról, különösen pedig a háborús helyzet fejleményeiről néha olyan szociáldemokrata irányzatú kijelentést tesz, amelyek nem mindenben egyeztethetők össze a nemzeti irányzatú közvéleménnyel. Propagandaszerű kijelentéseit azonban a hallgatók éppen úgy nem veszik komolyan, amilyen kevésbé komolyan adja elő azokat Tolnai. Ezért előadásával nem sok kárt csinál."

;1 Bizonyos, hogy ez a vélemény összefüggésben áll a Belügyminisztériumból Tolnai számára küldött figyelmeztetéssel. Annak egyfajta ellensúlyozása. A Tolnai által beígért tagszerzési akció meg is indult, de eredményei nem igen mutatkoztak. Magyarországnak a háborúban való egyre nagyobb mérvű részvétele - a 2. magyar hadsereg frontravitele, s háborús eseményekről terjengő ellentmondásos hírek nem nagyon kedveztek a szervezkedésnek. Mindezeken túl a szakszervezetek és SZDP szervezetek sok száz aktivistáját munkaszolgálatos egységbe osztva kivitték a frontra. Heteken át nagyarányú kommunistaellenes akciót folytattak, amelynek eredményeként a párt több száz harcosát letartóztatták, kegyetlenül megkínozták. A baloldal elleni rendőrhajszával egyidejűleg a leventeköteles fiataloknak politikai pártokba szervezését kormányrendelet tiltotta meg. Erre a rendeletre hivatkozva az SZDP országos vezetése feloszlatta az OIB-t és a pártszervezetek ifjúsági csoportjait. Amikor a pécsi vezetőségi ülésen a belpolitikai események ismertetésének végére ért a titkár - a „tennivalókat" így summázta: „mindenki viselje el türelemmel a netaláni intézkedéseket, és ne veszítse el senki sem a szocializmus erejébe vetett hitét".

72 Április 30-án a rendőrség letartóztatta Gulyás Ferenc kŐművességedet, aki a Piros-féle vendéglőben a szovjet alkotmányt felolvasta, magyarázta. Kifejezte azzal való teljes egyetértését és megfogalmazta azt, hogy ilyen alkotmány létrehozására Magyarországon is sor kerül. Birtokában volt egy propagandafüzet is, amelyet szintén megismertetett több emberrel. Három másik fiatal kőművessegéd ellen is eljárás indult, közülük Nagy Jenő ellen „kommunista érzelmű magatartás miatt a rendőrkapitányság internálási eljárást indított".

73 Május 10-én a Munkásotthonban az MBKOSZ küldöttértekezletet tartott, amelyen részt vett Jelinek Ferenc is. Megközelítően 130 résztvevője volt, köztük nagy számmal nyugdíjas bányászok. A téma az új bányanyugdíj, illetve az azzal való elégedetlenség és a szervezet erősítésének kérdése volt. A gyűlésen Heim József szociáldemokrata és Buzsáki Imre kommunista beállítottságú bányász funkcionáriusok olyan éles támadást intéztek a Pécs környéki szervezkedés eredménytelensége miatt, hogy szómegvonással és rendreutasítással lehetett biztosítani a közgyűlés menetét.

74 A szervezkedésnek a lehetőségei azonban egyre kedvezőtlenebbek. A hatóságok munkaszolgálatra vezényelték azokat, akikről kiderült, hogy intenzívebb tevékenységet folytattak. A nyár derekán 13 szocialista bányászt vittek el munkaszolgálatra.