Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN
törvényt, és ezzel a svábság állam lett az államban. Jött a Délvidék visszatérése, amikor is elvették tőlünk a Bánátot. A románok talán éppen német bujtogatásra hónapok óta hirdetik, hogy elmennek Erdélyért, a horvátok pedig Muraközért. A legérdekesebb, hogy a cseh protektorátusban olyan magyar gyűlölet tapasztalható, mint még a világháborúban sem volt." A megfogalmazásban van pontatlanság, de amit biztonyítani akar, az egyértelmű. A szociáldemokraták szemléletére jellemző, hogy helyzetüket úgy ítélték meg, hogy létüket a szélsőjobboldalról fenyegetik, ugyanúgy, mint a kormányét is. Igy adott az együttműködésnek az alapja. Jó példa erre az a beszámoló, amelyre november 18-án került sor a Munkás Otthonban. A képviselőház költségvetési vitája során a nyilasok ismét a szociáldemokrata párt betiltását követelték a kormánytól. „A Belügyminiszter Úr szokott erélyességével visszautasította a nyilasok tolakodó követelését - hangzott a tájékoztatóban. - Indokolásában megállapította, hogy a szakszervezetekre közgazdasági szempontból, továbbá a felállítandó munkakamarák és a tervbe vett munkaközvetítés szempontjából szükség van. . . . Ma már a kormány előtt sem ismeretlen az a tény, hogy a szociáldemokrata párt az egyetlen, amely nagy tömegeket állít szembe a nyilas és pángermán izgatással. Hogy a párt nem dolgozik rosszul, bizonyítja, hogy azokon a vidékeken, ahol a pártszervezetek a hatóságok meghagyták, és működésüket nem akadályozzák, ott kevés eredményt érnek el a pángermán bérencek." Tolnai sajnálattal beszélt arról, hogy a jól működő pécsi nemzetiségi titkárságot megszüntették, mert működésével nagyszerűen ellensúlyozta a nagynémet izgatást. 64 Emlékezetéből úgy látszik kiesett az 1939. december 10-én Pécsett tartott értekezlet, amelyre a meghívott 70 német nyelvű szociáldemokratából mindössze hatan jelentek meg, Nagyárpád, Pécsbányatelep, Püspöknádasd, Pogány, Pécsudvard és Pécsvárad képviseletében. Ezek is arról számoltak be, hogy a Pécs környéki németség