Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN

mázták, hogy a pécsi pártvezetőség lezülleszti a pártot, nem tartanak pártnapokat. Tolnai a felvetésekre úgy reagált, hogy a végrehajtó bizottság állásfoglalását kérte Babella és társainak megbélyegzésére, ami meg is történt. Megrovásban részesítették őket azzal, hogy amennyiben elítélendő magatartásuk megismétlődik, szigorúbb eszközöket alkalmaznak velük szemben.

39 Pártnapok helyett, minden kibocsátott röplapot kikézbesítenek a párttagoknak, ezzel biztosítva a vezetőség és a tagság rendszeres kapcsolatát. Március 27-én összvezetőségi ülésen Tolnai külpolitikai tájékoztatót tartott, amelynek középpontjában a németek balkáni politikai sikerei, illetve az ennek hatására Jugoszláviában bekövetkezett fordulat állt. Ennek során kijelentette: „ . . .Ránk nézve megdöbbentő ez a fordulat, mert hiszen hajszál választ el bennünket a háborúba való sodródástól." Németország helyzete egyre válságosabb, a német-orosz viszony a bulgáriai események miatt állandóan rosszabbodik. Arra vonatkozóan, hogy a pártnak ebben a helyzetben mi a tennivalója, nem mondott semmit. A Népszava-agitációt állította ismét középpontba, azzal, hogy az ebben való aktív részvételre felhívta az ifjúmunkásokat. Az akció sikere érdekében Peyer Károlynak az országgyűlésen 1940. november 27-én elmondott beszédét röplap formájában terjesztették Komlón is. Az április elején bekövetkezett rendkívüli Ihelyzet, Teleki öngyilkossága, a németek jugoszláviai felvonulása, úgy hat a helyi szociáldemokrata mozgalomra, hogy a szervezőtevékenység visszafogását határozták el. Illetve nagyobb gondot kívánnak fordítani a nők és az ifjúmunkások megszervezésére azzal az indokkal, hogy a férfiakat elviszik katonának. A német csapatok magyarországi táborozása miatt Tolnai neheztelését fogalmazta meg a párt tagjai előtt, de ezt azzal indokolta, „hogy a németek nyomában nyomorúság jár, mert a német hadsereg az önkényesen felértékelt márkával mindent összevásárol úgy, hogy sem élelmicikk, sem ruhanemű nem marad a belföldi lakosság ellátására".

40 A vezetőség tájékoztatásában sajátosan keverednek valóságos tények és meglehetősen naiv, minden alapot nélkülöző megállapítások. Jó példa erre az alábbi elemzés: A kialakult helyzet „súlyos probléma elé állította Magyarországot is. A jugoszláv-magyar örök barátsági szerződés záradéka értelmében Jugoszlávia minden beavatkozás nélkül visszaadta volna a Bánát, Bácska és a Baranyai-háromszög területét. Az egyetlen kikötés csak az volt, hogy ez a megállapodás ne íródjék a németek eredményének számlájára. Teleki, mint aki talpig becsületes hazafi volt, inkább a halált választotta, minthogy a szavát visszavonja." Mindezek után olyan álláspontot alakítottak ki, hogy a szociáldemokraták kilátásaira rendkívül kedvezőtlen időben, a párt ügyeit továbbra is úgy kell vinni, mintha semmi sem történt volna. A párt tagjainak hinniök kell abban, hogy ez a háború a munkásosztály felszabadításához vezet, ezért a párt kereteit minden körülmények között fenn kell tartani.

41 Véleményük szerint a párt betiltásának veszélye nem áll fenn, mert erre a kormánynak semmi alapja nincs. De különben is a betiltással a kormány csak önmaga számára teremtene nagyobb gondot, mert bizonyosra vehető, hogy ebben az esetben a mozgalom a föld alá kerülne. Amennyiben a németek követelnék a betiltást, ebben az esetben kénytelenek lesznek az erőszak előtt meghajolni. Ez az alapállás tehát teljesen nélkülözte a szembenállásnak minden konkrét elemét. A túlélés, a nyu-