Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
MUNKÁSMOZGALOM A HÁBORÚ ÉS A FASIZMUS ELLEN
A pécsi járás főszolgabírójának feljegyzései szerint ,,15-ikéig a bányamunkásság nem értesült semmiről. 15-én Szabó Imre olvasta fel a memorandumot. Eredője az elégedetlenségnek az, hogy a munkabérek a legutóbbi föld alatti sztrájk óta a drágaság emelkedése ellenére nem lettek emelve. Általános panasz, hogy bármiféle emelést a műszakok elszámolásával úgy tudnak irányítani, hogy a kereset mégsem emelkedik. - Pl. ... Általános kívánalom lenne, hogy a nyugdíj éppúgy, mint a szakmánykereset a komlói állami bányánál fennálló rendelkezések szerint lenne elszámolva. A megállapított 7%-os emelés teljes elégedetlenséget váltott .ki." 21 Szabolcs bányaigazgató a nyilasküldöttség által átadott memorandumot azonnal Bécsbe továbbította oly módon, hogy az egyes követelésekhez mindjárt hozzáfűzte megjegyzéseit is. „ad 1. A „Budapesti Közlöny" 1939. augusztus 1-i számában ez a rendelet nem jelent meg, a „Budapesti Közlöny" 1939. augusztus 20-i és 27-i számában azonban a salgótarjáni, esztergomi és budapesti szénmedence területére a bérminimumot megállapították. Mivel ezen rendeletben csakis a salgótarjáni, esztergom-szászvári, és a budapesti szénmedencében levő szénbányák bérminimuma állapított meg, ez a rendelkezés mireánk nem vonatkozik. Ha ezt a kérdést teljesítenénk, akkor kiadásaink évi 2,4 millió pengőre növekednének, ad. 2. a többletköltség évi 16 000 P-re emelkednék, ad. 3. A többletköltség évi 32 000 P-t tenne ki. ad. 4. A kérvényezők ezt úgy értelmezik, hogy az a munkás, aki mint címzetes vájár dolgozik, de a valójában pedig a segédvájár bérét kapja, ettől kezdve beosztásának megfelelő bérezést is kapjon, ad. 5. A munkáslakásokat a fenntartási költségek keretében a jóváhagyott összeg erejéig folyamatosan fogják rendbehozni, ad. 6. A kérelmezők nem jelölik meg pontosan az utakat, amelyekre gondolnak, s amelyek a munkahelyekhez vezetnek, mivel van közöttük állami út, van megyei út és olyan is, amelynek fenntartásáról mi gondoskodunk. Az általunk gondozott utak az engedélyezett költségvetésig jó karban vannak. Az állami és megyei utak kivilágítása az állam, illetve a községek terhét képezik. A mi útjaink mindenütt, ahol saját vezetékünk van, villanyvilágítással vannak a közvilágításnak megfelelően ellátva, vagy pedig ahol ilyen nincsen, mint pl. az erdőkben, a munkások kézilámpáik ellenében már évek óta megfelelő pénzbeni juttatásban részesülnek, ad. 7. Ez már régi kérelme a munkásságnak, de eddig nem lehetett teljesíteni, mert ez nagy kiadást jelentene. Különben is a villanyhálózat kiépítése Pécs város kötelessége, ad. 8. A munkásoknak nincs joguk fa juttatásra. A bányából visszaszerzett és üzemi használatra alkalmatlan fát osztjuk ki a munkások között, ad. 9. Tudomásunk szerint jogtalan büntetéseket nem rónak ki a tárnáknál. Ha ez mégis 1 megtörténik, akkor a munkásoknak joguk van a bányavezetőségnél ez ellen panaszt emelni és a bányavezetőség intézkedése ellen a bányakapitánysághoz fordulhatnak, ad. 10. Általában nincs tudomásunk róla, hogy az aknászok a munkásokkal embertelenül bánnának. Ha komoly panasz kerül elénk, azt megvizsgáljuk és ha bebizonyosodik, akkor az illetőt megfelelő mértékben megbüntetjük. Különben ezt a panaszt a munkások minden memorandumba felveszik." ,, . . . A magyarországi vezérképviselőnek, Jancsics igazgató úrnak útján a közben Budapesten időzött Dilg mérnök, vezérigazgató úrtól a memorandumra a következő választ kaptuk: Ezen munkásmozgalom elintézése a kormányra tartozik. A DDSG azt fogja tenni, amit e tekintetben a kormány elrendel. A memorandumban felhozott kisebb kívánságok a bányavezetőségre tartoznak. Amint láthatják, a kisebb fontosságú kérelmekhez hozzászóltunk és kérjük döntésüket, mivel ezek teljesítése többletkiadással jár, amelyekhez az önök jóváhagyása szükséges. Végül közöljük, hogy holnap reggel a deputációnak a vezérigazgató úrnak fentemlített intézkedése értelmében fogunk válaszolni." A nyilas párt helyi képviselete nevében Bencze János, Szabó Imre, Polon János által átadott memorandum fő követelései ugyanazok voltak, amit csaknem egy évtizeden keresztül a szociáldemokraták fogalmaztak meg. Amint láttuk, a bányavezetőség reagálása is a korábbi memorandumokra adott válaszoknak megfelelő volt. Az elutasító válaszra valamennyi telepen sztrájk robbant ki. Október 16-án Lukáts alezredes hadiüzemi személyzeti parancsnok aláírásával plakátok jelentek meg a bányatelepeken a következő szöveggel : „Felszólítom az üzem mindazon alkalmazottait, akik a munkát f. hó 16-án délután 2 órakor (14 óra) vagy az azutáni időben abbahagyták, hogy azonnal álljanak munkába, mert a bérdifferencia sztrájk nélkül is megfelelően el lesz intézve.
