Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

terjesztenek ... A küzdelemben szükség van minden munkatársra."

236 A mozgalom azonban nem talál támogatásra. A szociáldemokrata szervezetekben a visszaesés változatlanul tart. Keszler István vasasi szakszervezeti elnököt meg akarják fosztani tisztségétől, mert képtelen megállítani a taglétszám rohamos csökkenését, ami 380-ról 53-ra esett vissza. A Mecsek vidéki bányaterületen az 1934. évi nagy felfutáshoz viszonyítva 1800zal esett vissza a taglétszám. Ez a helyzet felvetette a szociáldemokrata kerületi titkárságnak az elvitelét is Kecskemétre, ahol a mozgalom fellendülőben volt. A keresztényszocialisták miután nem találtak kellő támogatásra, a kereskedelemügyi miniszterhez kívántak fordulni kérelmükkel. Azaz ez a kezdeményezés is irányt vett a felé a zsákutca felé, amely sok korábbinak is a végét jelentette. A keresztényszocialisták kezdeményezését a rendkívül súlyos szociális helyzet váltotta ki, mégsem találtak támogatásra a szociáldemokrata vezetők részéről, mert azok látva szakszervezetük elsorvadását, s ezen keresztül befolyásuk csökkenését, nem merték vállalni egy ilyen együttműködés következményét. Állásfoglalásukat a központból jövő utasítások is befolyásolták. Azok pedig azt tartalmazták, hogy átmenetileg semmiféle tevékenységet ne folytassanak, nehogy kommunistáknak bélyegezzék őket. Ez a magatartás akkor jellemzi a szociáldemokrata vezetőket, amikor a bányamunkásság helyzete a korábbiaknál is kedvezőtlenebb. Az átmeneti jobb foglalkoztatás után ugyanis ismét megnőtt a szanált napok száma, s az értékesítési nehézségekkel küzdő bányatőkések a bérek további leszorításával próbálták ellensúlyozni a kieső nyereséget. Ugyanakkor megindult az élelmiszerárak fokozatos emelkedése, ami Pécsett és környékén 1936-37 között 22-30%-ot tett ki. (Pl. 1936 februárjában 1 kg marhahús 1-1,20 P, 1937 februárjában 1,50-1,70 P; a kenyér ára 0,22-0,28-ról 0,28-0,40 P-re emelkedett.) A bányaterületen az élelmiszerárak emelkedése némileg kisebb volt, kb. 10%-os, de a keresetek átmeneti 8% körüli emelkedése majd csökkenése mellett ez is alig elviselhető terhet jelentett. A feszültség a vállalat és a munkások között állandósult, a robbanás veszélye állandóan jelen van. 1936 késő nyarán országosan erőteljes tagszervezési kampányt indított el az MSZDP. A spanyol- és franciaországi események általános érdeklődést váltanak ki a munkásokból, s így nagy számmal jelennek meg a szociáldemokrata agitátorok által szervezett összejöveteleken. A bányavidék rendkívül fogékony az események iránt. A kampány azonban egyértelműen csak tagtoborzás jellegével bír. Nem terveznek semmiféle közelebbi akciót. A sztrájkról ugyan beszélnek, de olyan módon, hogy eredményre csak a nagy tömegekre épített, az egész országra kiterjedő bányászsztrájk vezethet. Addig a munkások feladata a gyűlések látogatása, a tagdíj fizetése és a Népszava előfizetése. Ez a program nem vezethetett a bányaterületen különösebb eredményre. Októberben Pécsbányatelcpen 150, Vasason 52, Mecsekszabolcson 20, Somogyon 12, Hosszúhetényben 15 fizető tagja van a szociáldemokrata szakszervezetekben, bár ugyanakkor jelentősen nagyobb a nem fizető szimpatizánsok száma.

237 Mindenképpen jóval alatta van annak a létszámnak, amely 1934 novemberére kialakult, jól kifejezve azt a hatalmas bizalomvesztést, ami az 1935-ös esztendőben bekövetkezett. Bizonyos, hogy ebben az országos vezetők magatartásán, az általuk vitt politikai irányvonalon túl meghatározó szerepe volt a helyi vezetőknek, akik nem voltak képesek megfelelő támogatás nélkül