Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

»v.-. i i^iiiWilil Iii iiiiiiiiMi lilirti rtxst A TARNAK MELYEN VARJA ezer bányász sorsának változását ÉhftAMZtrAHtOt iMfltillit a DtCMtdéfcl beftWVaMt miinMaal as*o gxjmjéa»tetet,le

anigl*Wi kormai •un not pe as w w v/ena UHU ÍVMIJW aaanBooaoeamvaai Fées, oki. 12, Napok Ata Istneretta már • városban, hogy ax El56 iiunagSthaJotisí TársaSág pécsi bestyeigaxgatotága é»a bányám mikátsflg koxMt ellentétek mer* tt fc fel. At el fenteteket «úttal • txokáaos 6«t] rubasegely agyé ruí>baj;ioltn ki. A bányanmnkatságnak ax voit a kívánsága, hogy a társasig nattas ilékoa alapon,hangra arányosan oaixa sxét ax ésxl -*gélyt, tovább* aria kérték a báoyaígaxgaléaágat, hagy ax t932-b*n : levont 8%-os bérredükci->t ssonlesse meg éa k'lllaa vtetn a régi Wrekel. Sauts Aladâ r bányaogyt Mt »aacsot, bányaigazgató a ail» et figvben megjelent bányááikoJdotlsége! a legnagyobb megértőtől fogadta é* kijelentette, bog)' a val tatet kérésüket hajlama* teljesíteni *• hoaxájarel a* oatl **a*ly aaaxesjéaak atáaejo* amely alapon, lioxxé vetoleget sxánütteek- taserlnt, ftotésOJr arányában, egy-egy aumkáaBk 10—17 pangó segély tag tant. A 8%-os redukció megstuni elé sé

ht • t axembaa, kijelentet te, nem Járóikat hoxiá. mlotan a gaxdaaági viszonyok «1 as értékxsitésl lehetőségei nem Váltoxtak meg. Kötötte vágat .hagy a binyalgaxgaloság dSrttétérríl « ronnkixság ertet it cat fog kapai. A kapott folvtláootitís láthatólag megnyugtatta » BkSDklkkágot, amely a hit e!s< napjaiban Várva a megbessélt értesítést, rencthta végett* munkait. Idík-oiben aiutín a bin yatgaxgstosiigon megél tet t ék a síükaéaes txamrtásokaf és exekneh alapján megél la pttáil nyert, hogy ax osxi segély e leérteiénél egy-egy munkásra kevesebb a fik, mint ahogyan ait elére tervelték. Egy vájár ergélye axaksiortot nem 17, haaetn IS pengSfott volna. A leredukált munkanapok miatt rendkívül nyomorban é!5 ban y.wtank-*asagtit ex nagyon elkeserítette. Ex robbant et ta ki axut aa a mattan I utca jfce* ^aaalyawxbaaoBlatox a magyarban yák történetében nincsen. A banyamart Írások elhatátutak ogyanií, hagy j leaxaHaaak agya* a mélye*, ée eanaaa agaag • nem Itnatk lei, Meg khrantagetfcat a aáaya• lenatiliiÉg nesa telJ*aBk Astélg áttaa-sa 1 eajoa • vár Jé* a lliiijiaápxpillíi lg hailiiaaiéá Miután a baayaaxok elhataíoxásárol a eaa

k a csat Ort akt reggeli mos kakaó magkaao«s< alán értesolt. a bánva tgetga t ojtanak nem volt mér múltban a monkaaofe lestálláaal megakarfáiyoxni, remélték expnbtn, nagy axánet*Irokat a bényáaxoh nem fogják végrehajtani, annél inkább sue, mivel kitolt ék velgk, hogy Mtndex naBt tegttett axonban éa c*»tarí*k<n ette elsőnek a vasasi ThorBea-aknkban kitört a sxtréjk. A monkaaség munkaideje lejártával, 1 •>!.ncm Jatt fel a banyából éa a mnnkásság rn.it ik rés te pedig, amelynek társaikat keltett volna levât, fani, nam stallt la a banyába. Es t orient étét 6rt6k*n ( ThomesMknánál. Vasason ét a mosgstonüaos a mai nap eaattakottak a Sxent István ét Sxéthanyt akna monkáal la. Jelenleg »SO banyámon ka* varja a fold met; éh > n, kogy sorsa leteti miké pen határúnak. A ,,J*<fc*í StpM" anksetérta a rondklvBll esensénayel kapeaeaataaa kérőéit intetett Sadaag Vadat Danyaugyi (oianátsot, béayalgataatAbni, aki a kévetlaaaaaatt mondta : — Tataldonkéaea afnkalewa ast temtaaem. hagy a bínyamuakáttígn** ml a kívánsága, mlaiín tárgyalások koxotteea éa a monkátBk ke> s.H t nincsenek- tolyatitat ban. A bán>-4s»« a sxtrájk peokíimslaaa ot a mégsem kísérelték a ve te re valrt t árgyató.al, aminek Wi*»ben I* alkat teItéf *

I«, hagy A Pfeil Napló CaiaeikaHait, akt. 12. 0 >Veti Aíonió. Jiiiiaáagifc'iililill.) A péeavkMki banyaTtdékra a 341 arás sxtrájk peVtajiáaaan nyomta nt bélyegét. Határtalan csend,s*tet* vatséiaapl hsnga »t fogad bennonkel. »miator a Mavadanxsptiéaég, Illet éleg a Sxent István alma leié k*«ledtek. A bányavaaatak minden ott állanak, a est lék árva. n taggtnek és ax elhagyatottság írtaiét sogar**» ki mxgá beim Inden egyes kin bánya síhaxiicó.amclytknek latsat a tftld átélve)) tnprengettak sorsak lelett, ttiyan at rgéex MayavMak. asir.tka lakéi végkép eikôiioatrk vois» J*r*k«lovelailg-atlgt«MlkBXBn k Esek la nagyobbára Idíwbh atáxartyak éa ftaig •avat: fajfaa tai a aényabéé, lüeltfleg regy* M tanait a asialás. Sitrájkat* BanakéaeAfeal. iUetélei mi gttamtatkkal aeat vagyok an)M»a4é lirsjyateL Ettél föggetlenüt axonban már eddig Is megtettem mindent, ami módomban áll éa mintán erre én tel teJB ígéretet .teljes itet le» a mánké « i g- \ Bakák éaxi rohartegély arányét elosztására votiatktwé kéretni!. anlrájkoló l*tayav.déken gyerekek. A férfiak kötél haszonnégy éra Ja a banya mélyén vannak, axok a munkások pedig, akiknek ma kellett volna munkaidejüket megkezdeni, tefüggonyoiSlt ablakok mflgfitt tárgyúinak a további teendékrél. tt trnk a leaser a bányaigazgatéség éptl't I ébn vetet. — Ne kunk nem éti mériitnkban » m-ntant hetyxeUn váltoxtatnl—felelik-lU kénlrsRukfe —. A bájty-atájtaság mimt?n tele telhetőt elkövetett. A csín mái a&Myexéti tcheloiégei mellett tí-bhr* képtelenek vágyónk-. Ezért nem áll móttunknan a miadtânAgaak a régi monkobérek viniaállií Október 8-án Szabó Jenő vasasi szakszervezeti elnök vezetésével újból munkásküldöttség kereste fel az igazgatóságot. Balsay Aladár igazgató a vállalat és a szénpiac súlyos helyzetét ecsetelte, s közölte, hogy a vállalat által foglalkoztatott munkások helyzetén csak úgy tudna javítani, ha körülbelül 1500 munkást a szolgálatból elbocsátana, ami azonban most a tél küszöbén igen súlyos következményekkel járna. A küldöttek a tárgyalás során ezért a szanált napok ügyét fel sem vetették, hanem a hangsúlyt az őszi segély kérdésére fektették. Azt kérték, hogy a vállalat a segély összegét ne a kereset arányában, hanem a munlkáskategóriák szerint váltakozó összegben az egész munkásságra nézve azonosan állapítsa meg, ami a szabolcsi és vasasi kerületben több munkanapon át dolgozóknak ugyan hátrányt jelent, de a pécsbányatelepi kevesebbet dolgozóknak előnyös. A bányaigazgatóság a kérelem teljesítéséhez feltételesen hozzájárult, amennyiben ezzel a bécsi vezérigazgatóság is egyetért. Jóindulatának jeleként teljesítette a küldötteknek azt a kérését, hogy Raab István szociáldemokrata vezetőnek ne kelljen Mecsekszabolcsról Pécsbányatelepre átköltöznie. Hozzájárult ahhoz, hogy Márk Győző csillést, aki a szeptember 21-i sztrájk idején a munkabeszüntetés mellett agitált a pécsbányatelepi Gr. Széchenyi István aknán s emiatt elbocsátották, a munkába visszavegyék. A tárgyalások eredményeiről Szabó Jenő a valóságos helyzetnél pozitívabban nyilatkozott, amiben szerepet játszott Balsaynak egy a téli segélyeik összegével kapcsolatos elszólása, ami a későbbi pontos számítások alapján teljesen helytelennek bizonyult. Mindebből azonban az következett, hogy a munkásság felfokozott várakozással, reménykedve tekintett a bécsi vezérigazgatóság döntése elé.