Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

sérlet valamennyi tapasztalatát és az is, hogy most jogász vette kezébe az ügy sikerre vitelét. Ennek ellenére a helyzet mit sem változott. A rendőrkapitányság véleménye szerint „Fenti egyesület megalakításával a szoc. dem. párt nemzetközi törekvései jutnának előre. Tanítanák ugyan az eszperantót, melyet a nemzeti érzés csökkentésére használnának. Végeredményképpen a párt politikai szolgálatában működne". Kifogásolja, hogy az egyesületben nemcsak munkások vannak. Ballá ügyvéd az elnök, Marton Sándor magántisztviselő. „ . . . A tagok között szerepel Tolnai József vasmunkás, a Vági-féle röpiratterjesztés miatt áll megfigyelés alatt. Bodzái József a kommün alatt vidéken jegyző volt, Weiler Antal leventeellenes izgatás miatt.. . bűnvádi eljárás alatt áll. Ilyen egyének részvételével az egyesület megalakulását politikai és erkölcsi szempontból aggályosnak. . ." tartotta.

102 Lajos Gyula véleménye szerint: ,,A Magyar Országos Eszperantó Egyesület alapszabályának 4. §-a szerint az egyesületnek tagja lehet minden erkölcsi kifogás alá nem eső egyén tekintet nélkül társadalmi állásra vagy nemre". Nem volna tehát alapszabályellenes, hogy akik a helyi munkás eszperantista csoportot megalakítani szándékoznak, a már meglévő helyi csoportba felvehetők legyenek, ,, . . . Aggályos volna azonban, ha a minden anyagi és erkölcsi támogatás hiányában kis taglétszámmal működő helyi csoport olyan tagokkal szaporodnék, akiknek társadalmi magatartása előttük ismeretlen, s akik jól szervezettségüknél fogva a helyi csoport eddigi minden politikumot kizáró, hazafias irányú működését esetleg más irányba terelhetnék."

10;! A polgármester ezek alapján ismét elutasította az alakulásról szóló bejelentés tudomásulvételét, azzal az indokkal ,,. . . A helyi csoport ezen kicsiny létszáma miatt a közérdek szolgálatában nem állhat, legfeljebb csak tagjainak egyéni érdekeit mozdíthatja elő". Azaz talált olyan belügyminiszteri rendeletet, amelyre hivatkozva elutasíthatja egy országosan működő egyesület helyi csoportjának megalakítását - nincs közérdekű indoka a helyi csoportnak. De megfogalmazza azt is, hogy az elutasítást az is indokolja, hogy a csoport tagjai között „ . . . kifogásolt magatartású egyénék is szerepelnek . .." A bátorhangú, az elutasító végzés indokait ízekre szakító fellebbezések nem voltak képesek most sem elérni az egyesület tudomásulvételét. 1927 augusztusában megérkezett a belügyminiszter meg nem fellebbezhető döntése, amelynek alapján a polgármester szeptember 7-én felszólítja az egyesület ideiglenes elnökét „ . . . intézkedjék, hogy a fiók alakulat mindennemű tevékenységet azonnal szüntessen be."

104 Nincs további adatunk arra, hogy folytatták-e a meddő kísérletet a csoport legális elfogadtatásáért. De tudomásunk van arról, hogy a hatalom nem volt képes útját állni annak, hogy az eszperantó csoport a Munkás Otthon falai között folytassa életét. Rendszeresen összejöttek azok a fiatalok, akik meg akartak ismerkedni az eszperantó nyelvvel, akik véleményt akartak cserélni hasonlóan gondolkodó társaikkal. Kapcsolatot kerestek nemzetközi levelezés útján a külvilággal. A csoport egyre inkább balra tolódott, amit az MSZDP titkára, Dick György is érzékelt, s a „szélsőséges elemek" gyülekező helyének nevezte, s nem nézte jó szemmel a Munkásotthonban folyó tevékenységet. A csoport vezetői 1927-ben Ruzsits József és Weller Antal, akik a nyelv tanításán túl nagy gondot fordítottak a politikai felvilágosító munkára is. Rajtuk keresztül lett a csoport tagja Till József és Ruppert János bányamunkás és Taksonyi István bányász fiatal, akik a későbbiekben jelentős szerepet játszottak az illegális mozgalomban. Ruzsits felesége Pétermann Anna szervezte be az eszperantó körbe Prassnig Irént, akinek neve szintén ott szerepel az illegális kommunista mozgalom aktív tagjai között. A csoport hetente kétszer tartott összejövetelt, vasárnaponként gyakorta kirándulásokat szerveztek a Mecsekbe, ahol a nyelvet gyakorolták és felolvasták egymásnak a kezükbe került baloldali sajtótermékeket, vitákat rendeztek az azokban olvasottakról. 1927 elején Pécsre jött Házi Ferenc, hogy segítséget nyújtson a Pécsett és környékén folyó illegális tevékenységnek.

105