Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

napra több mint hetvenen fizettek elő. Eddig Pécsett összesen 120 előfizető volt és kb. 30 db az újságosbódéknál eladott lappéldány. A rendőrség bizalmi emberein keresztül szerzett értesülései szerint rövid idő alatt ezer pengőt fizettek be az olcsó Népszava megrendelői. A szociáldemokrata párt tevékenységének lehetőségeit jól érzékeltette a párt pécsi szervezetének 1930 júniusában tartott beszámoló értekezlete. Példák egész során keresztül bizonyították, hogy a közigazgatási szervek minden lehetséges alkalmat és eszközt felhasználtak arra, hogy akadályozzák a szervezet tevékenységét. A pécs­bányatelepiek gyűlésének betiltása azon az alapon, hogy a szomszédos bányatelepe­ken sztrájk van. A Somogyi Béla és Bacsó Béla emlékére tervezett gyűlést a rendőr­kapitány a következő indoklással nem engedélyezte: „A pécsi súlyos gazdasági viszonyok, a megélhetés nehéz gondjai és a munkanélküliség, a tár­sadalom és különösen a munkástársadalom hangulatát alig enyhülő izgalomban tartják. Ilyen körülmények között aggályosnak tartom azt, hogy olyan gyűlés tartassék, amelynek tárgya szándék nélkül is alkalmas arra, hogy a pécsi társadalom egyik osztályának amúgy is eléggé izgatott hangulatát még jobban fokozza . . ." Nem engedélyezték a május i-i népgyűlést.' 8 Pécsbányatelepen a rendőrkirendeltség vezetője megakadályozta, hogy a bánya­munkások munkás műkedvelő csoportot hozzanak létre. „Burkolt politikai irány­zatú szocialista szervezetnek" minősítették, illetve úgy ítélték meg, hogy egy ilyen szervezet működése a vállalat által is támogatott keresztényszocialista szervezkedést „legjobban akadályozó törekvés". 79 A titkári beszámoló szólt arról, hogy a detektívek állandóan röplapok után szag­lásznak. A belügyminiszter utasítása alapján elkobozták a Népszava külön kiadá­sát, mint terjesztési engedély nélküli röpiratot. Ugyanakkor, amikor a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy akadályozzák, nehezítsék a szervezet tevékenységét, a gazdasági helyzet állandóan rosszabbodik. A Sopiana Gépgyár, Pannónia Sörgyár, Hamerli kesztyűgyár, Deutsch-féle mohácsi téglagyár, a mohácsi selyemgyár, a nagyharsányi kőbánya nem egészen két hónap alatt 340 munkását bocsátotta el, az üzem további leépítésének indokával, tovább növelve a munka­nélküliek számát a nyári hónapokban is. Valamennyi előadó azon a véleményen volt, hogy a további erőteljes szervezkedés, a pártszervezetek további kiépítése, a pártsajtó terjesztése az a lehetséges út, amellyel változtatni tudnak ezen a helyze­ten. A hozzászólók javaslatai is mind ebbe az irányba hangzottak el, aláhúzva a szervezkedésben rejlő hatalmas erőt. 80 Fél évvel később, 1931 januárjában kerületi értekezletet tartottak, amelyen meg­jelent a központ képviseletében Szeder Ferenc és Kéthly Anna is. A vita középpontjában az egyre mélyülő gazdasági válság, a kormány politikájának bírálata állt. Külön hangsúlyt kapott a mezőgazdasági népességnek a szociáldemokráciához való vi­szonya és a párt agrárprogramjának a bemutatása. Erőteljes megfogalmazások hangzottak el a vidéki közigazgatási hatóságok magatartásával kapcsolatban, amellyel lehetetlenné akarják tenni a falusi munkások és kisbirtokosok szervezkedését. 81 Dick György a gyülekezés és az egyesülés szabadságának kérdésével foglalkozva ismertette a belügyminiszternek azt az elvi döntését, amelyben megfogalmazza, hogy az MSZDP orszá­gosan elismert párt, parlamenti képviselettel, így annak az ország bármely területén joga van helyi szervet alakítani, minden előzetes hatósági engedély nélkül. Ugyanakkor az is tény, hogy egyes közigazgatási faktorok nem akarnák tudomást venni erről a miniszteri rendelke­zésről és különböző akadályokat gördítenek a pártszervezetek megalakítása és a már meglévők

Next

/
Thumbnails
Contents