Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)
GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM
November i. azonban mindenféle különleges esemény nélkül zajlott le. A megye területéről az alispánhoz befutott valamennyi jelentés nemleges volt. Az események elmaradása természetesen nem azt jelentette, hogy szeptember i. feledésbe merült volna. Hatása kimutatható a szakszervezeti létszám kedvezőbb alakulásában, de a falusi szervezkedés egyre eredményesebb kibontakozásában is. A válság évei alatt a falvakban megindult szervező munka során sikerült pártszervezeteket és helyi csoportokat létrehozni. A szervezkedés azért is figyelemreméltó, mert túl azon, hogy a munkások és a parasztok összefogását hangsúlyozza, egy regionális koncepciójú együttműködésre törekedett, nevezetesen Baranya, Tolna, Somogy megyék falusi pártszervezeteinek kiépítésére és központi irányítására. A pártszervezetek közül többet bányászok alakítottak meg. Az igazi lendületet ez a munka 1932 első felében kapta meg, amikor az agrárpropaganda hatására a falvak egész sorában jöttek létre szervezetek. Megalakulásuk nem a pécsi szociáldemokrata titkárság kezdeményezésének eredménye, hanem helyi kiindulású, amit azután a titkárság felkarolt és segített. 3. Az MSZDP pécsi csoportjának tevékenysége a városi törvényhatóságban 1929 novemberében országszerte törvényhatósági választásokra került sor az ez évben elfogadott (1929. évi XXX. tc.) új közigazgatási törvény alapján. A pécsi városi törvényhatósági bizottság ezideig lényegében az első világháború előtt megválasztott, illetve egy időközi választás által módosított összetételben tevékenykedett. Akkor a bizottságnak 114 tagja volt, amelynek felét választották, felét a virilisták tették ki, a válaszott 57 bizottsági tagból mindössze 29 maradt meg. Az elöregedett városi törvényhatóság föladatának már régóta nem felelt meg. Nendtvich polgármester 1905 óta töltötte be tisztségét, a szolgálatban való visszatartását a belügyminiszter 1929 augusztusában erősítette meg. Az új törvény értelmében a városi törvényhatóság 87 tagból állt, akik közül 24 tagot a kb. 20 000 választó választ még, 24 virilistát pedig a város 72 leggazdagabb embere. A többiek a szakszerűség, érdekképviselet, vallásfelekezet képviselete, illetve örökös tagság, hivatali állás kapcsán tagjai. 55 A novemberben lezajlott választások eredményeképpen a szociáldemokraták négy rendes és két póttagsági helyet nyertek el. Az előcsatározások már az év első negyedében megkezdődtek, s ennek során a kormánypárt nemcsak hatalmával, hanem pénzzel, manipulációval is igyekezett a választások gyakorlatában nem különösebben járatos tömegeket megnyerni. Ilyen előzmények után a szociáldemokraták kis csoportjának a képviselőtestületbe való bejutását jelentős sikerként lehet elkönyvelni. 56 A helyi SZDP irányvonalának, szemléletének megítéléséhez jó alapot ad a választásokat megelőzően kifejtett agitáció tartalma. Befolyásukra pedig a választások eredményéből lehet némileg következtetni, (természetesen figyelembe véve a választásra jogosultság feltételeit, a névjegyzékek összeállításánál jelentkező manipulációt, a választási geometriát stb.).
