Szita László (szerk.): A baranyai - pécsi munkásmozgalom története 2. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1985)

GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS A SZOCIALISTA MUNKÁSMOZGALOM

1929 júliusának közepén a főispán a belügyminiszter rendeletére hivatkozva szigorú előkészületi intézkedésekre adott utasítást az augusztus i-re várható kommunista demonstrációk megakadályozására. A Komintern állásfoglalása szerint augusztus i-ét antimilitarista napnak nyilvánították, amelyen a világ minden részén háború ellenes tiltakozást szerveznek. A KMP is meghirdette jelszavait és felszólította tagjait, hogy mindenütt, ahol lehetséges, szervezzék meg az antimilitarista demonstrációt. Az államhatalom a legszigorúbb intézkedéseket foganatosította, hogy kizárja minden megmozdulásnak még a lehetőségét is. „Hogy felmerülő szükség esetén a mozgalom elfojtása már csírájában és véglegesen megtörténhessék, elkerülhetetlennek tartom, hogy a közrendészeti alakulatoknak katonai karhatalommal megerősítésének lehetősége már előzetesen biztosíttassék . . ." Ezen karhatalom célja alkalmazás esetén az lesz, hogy a „ . . . bányaműveknek a vármegye területén fekvő bányatelepein lakó bányamunkásság netáni megmozdulása esetén a közigazgatási hatóságot és az ennek rendelkezésére álló karhatalmi alakulatokat támogassa a munkásság minden törvényellenes szándéka kivitele megelőzésében, valamint törvényellenes cselekmények megkezdése esetén azok megakadályozásában." Elrendelik az országutak szigorú ellenőrzését. Ezzel akarják megakadályozni,, hogy „Budapestről kommunista agitátorok gépkocsin megyébe jöhessenek . . ., hogy itt saját röpirataik terjesztése és elszórása útján, valamint esetleg bombák dobálásával igyekezzenek zavart és felfordulást előidézni, és ezzel kapcsolatban a velük rokonszenvező elemeket lázítani. . ."

47 A lényegében a május i-hez hasonlatos előkészületek a félelem és a teljes bizonytalanság kifejezői, s jól érzékeltetik azt a teljes tájékozatlanságot, ami a kommunista mozgalom tényleges erejének, lehetőségének megítélésében volt. A megyében nem a szigorú megelőző intézkedések miatt, hanem a kommunista mozgalom szervezeti gyengeségéből következően augusztus 1. minden különösebb esemény nélkül zajlott le. Vasason és Hosszúhetényben 500 bányász 10 perccel később szállt le, s helyi sérelmeinek orvoslását kérte. Egy hang sem volt, ami a kiadott jelszavakat hangoztatta volna - szó sem volt vörös napról és imperialista háborús veszélyről — fogalmazta meg ezzel kapcsolatban a KMP központi vezetősége a kemény bírálatot. A párt pécsi összekötője azonban a konkrét helyzet jobb ismeretében reálisabb véleményének adott kifejezést a központnak küldött jelentésében: „ . . . a pécsi elvtársak a Weiss-féle lebukás óta teljesen el voltak szakadva a titkárságtól, és az egész akciót saját iniciativajukból csinálták meg. Ezt figyelembe véve és kiemelve azt, hogy a vörös napról csak a polgári és szocdem újságok híradásából szereztek tudomást, le kell szögezni, hogy az elkonspirálás hibája az önálló kezdeményezés érdeme mellett eltörpül."^ 2. IÇ30. szeptember 1. Pécsett A gazdasági válság nyomán kialakult tömeghangulat nyomása, a baloldali, a centrista és részben jobboldali szakszervezeti funkcionáriusok sürgetése, a KMP tömegbefolyásának növekedése arra késztette az MSZDP országos vezetését, hogy engedjen a tömegnyomásnak s a Szakszervezeti Tanács égisze alatt Budapesten